Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{3\sqrt{21}}{14}+1\approx 1,981980506
x=-\frac{3\sqrt{21}}{14}+1\approx 0,018019494
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
7x^{2}-14x+\frac{1}{4}=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{\left(-14\right)^{2}-4\times 7\times \frac{1}{4}}}{2\times 7}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 7 értéket a-ba, a(z) -14 értéket b-be és a(z) \frac{1}{4} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{196-4\times 7\times \frac{1}{4}}}{2\times 7}
Négyzetre emeljük a következőt: -14.
x=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{196-28\times \frac{1}{4}}}{2\times 7}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 7.
x=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{196-7}}{2\times 7}
Összeszorozzuk a következőket: -28 és \frac{1}{4}.
x=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{189}}{2\times 7}
Összeadjuk a következőket: 196 és -7.
x=\frac{-\left(-14\right)±3\sqrt{21}}{2\times 7}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 189.
x=\frac{14±3\sqrt{21}}{2\times 7}
-14 ellentettje 14.
x=\frac{14±3\sqrt{21}}{14}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 7.
x=\frac{3\sqrt{21}+14}{14}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{14±3\sqrt{21}}{14}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 14 és 3\sqrt{21}.
x=\frac{3\sqrt{21}}{14}+1
14+3\sqrt{21} elosztása a következővel: 14.
x=\frac{14-3\sqrt{21}}{14}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{14±3\sqrt{21}}{14}). ± előjele negatív. 3\sqrt{21} kivonása a következőből: 14.
x=-\frac{3\sqrt{21}}{14}+1
14-3\sqrt{21} elosztása a következővel: 14.
x=\frac{3\sqrt{21}}{14}+1 x=-\frac{3\sqrt{21}}{14}+1
Megoldottuk az egyenletet.
7x^{2}-14x+\frac{1}{4}=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
7x^{2}-14x+\frac{1}{4}-\frac{1}{4}=-\frac{1}{4}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{4}.
7x^{2}-14x=-\frac{1}{4}
Ha kivonjuk a(z) \frac{1}{4} értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{7x^{2}-14x}{7}=-\frac{\frac{1}{4}}{7}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 7.
x^{2}+\left(-\frac{14}{7}\right)x=-\frac{\frac{1}{4}}{7}
A(z) 7 értékkel való osztás eltünteti a(z) 7 értékkel való szorzást.
x^{2}-2x=-\frac{\frac{1}{4}}{7}
-14 elosztása a következővel: 7.
x^{2}-2x=-\frac{1}{28}
-\frac{1}{4} elosztása a következővel: 7.
x^{2}-2x+1=-\frac{1}{28}+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-2x+1=\frac{27}{28}
Összeadjuk a következőket: -\frac{1}{28} és 1.
\left(x-1\right)^{2}=\frac{27}{28}
Tényezőkre x^{2}-2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{\frac{27}{28}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-1=\frac{3\sqrt{21}}{14} x-1=-\frac{3\sqrt{21}}{14}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{3\sqrt{21}}{14}+1 x=-\frac{3\sqrt{21}}{14}+1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}