Megoldás a(z) x változóra
x = -\frac{9}{7} = -1\frac{2}{7} \approx -1,285714286
x=1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
7x^{2}+2x-9=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9.
a+b=2 ab=7\left(-9\right)=-63
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 7x^{2}+ax+bx-9 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,63 -3,21 -7,9
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -63.
-1+63=62 -3+21=18 -7+9=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-7 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 2.
\left(7x^{2}-7x\right)+\left(9x-9\right)
Átírjuk az értéket (7x^{2}+2x-9) \left(7x^{2}-7x\right)+\left(9x-9\right) alakban.
7x\left(x-1\right)+9\left(x-1\right)
A 7x a második csoportban lévő első és 9 faktort.
\left(x-1\right)\left(7x+9\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=1 x=-\frac{9}{7}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a 7x+9=0.
7x^{2}+2x=9
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
7x^{2}+2x-9=9-9
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 9.
7x^{2}+2x-9=0
Ha kivonjuk a(z) 9 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\times 7\left(-9\right)}}{2\times 7}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 7 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) -9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\times 7\left(-9\right)}}{2\times 7}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4-28\left(-9\right)}}{2\times 7}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 7.
x=\frac{-2±\sqrt{4+252}}{2\times 7}
Összeszorozzuk a következőket: -28 és -9.
x=\frac{-2±\sqrt{256}}{2\times 7}
Összeadjuk a következőket: 4 és 252.
x=\frac{-2±16}{2\times 7}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 256.
x=\frac{-2±16}{14}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 7.
x=\frac{14}{14}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±16}{14}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 16.
x=1
14 elosztása a következővel: 14.
x=-\frac{18}{14}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±16}{14}). ± előjele negatív. 16 kivonása a következőből: -2.
x=-\frac{9}{7}
A törtet (\frac{-18}{14}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=1 x=-\frac{9}{7}
Megoldottuk az egyenletet.
7x^{2}+2x=9
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{7x^{2}+2x}{7}=\frac{9}{7}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 7.
x^{2}+\frac{2}{7}x=\frac{9}{7}
A(z) 7 értékkel való osztás eltünteti a(z) 7 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{2}{7}x+\left(\frac{1}{7}\right)^{2}=\frac{9}{7}+\left(\frac{1}{7}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{2}{7} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{7}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{7} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{2}{7}x+\frac{1}{49}=\frac{9}{7}+\frac{1}{49}
A(z) \frac{1}{7} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{2}{7}x+\frac{1}{49}=\frac{64}{49}
\frac{9}{7} és \frac{1}{49} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{7}\right)^{2}=\frac{64}{49}
Tényezőkre x^{2}+\frac{2}{7}x+\frac{1}{49}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{7}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{64}{49}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{7}=\frac{8}{7} x+\frac{1}{7}=-\frac{8}{7}
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-\frac{9}{7}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{7}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}