Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{3}\approx 0,333333333
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6x-1-9x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9x^{2}.
-9x^{2}+6x-1=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=6 ab=-9\left(-1\right)=9
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -9x^{2}+ax+bx-1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,9 3,3
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 9.
1+9=10 3+3=6
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=3 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege 6.
\left(-9x^{2}+3x\right)+\left(3x-1\right)
Átírjuk az értéket (-9x^{2}+6x-1) \left(-9x^{2}+3x\right)+\left(3x-1\right) alakban.
-3x\left(3x-1\right)+3x-1
Emelje ki a(z) -3x elemet a(z) -9x^{2}+3x kifejezésből.
\left(3x-1\right)\left(-3x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{1}{3} x=\frac{1}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 3x-1=0 és a -3x+1=0.
6x-1-9x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9x^{2}.
-9x^{2}+6x-1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\left(-9\right)\left(-1\right)}}{2\left(-9\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -9 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\left(-9\right)\left(-1\right)}}{2\left(-9\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36+36\left(-1\right)}}{2\left(-9\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -9.
x=\frac{-6±\sqrt{36-36}}{2\left(-9\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 36 és -1.
x=\frac{-6±\sqrt{0}}{2\left(-9\right)}
Összeadjuk a következőket: 36 és -36.
x=-\frac{6}{2\left(-9\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=-\frac{6}{-18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -9.
x=\frac{1}{3}
A törtet (\frac{-6}{-18}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
6x-1-9x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9x^{2}.
6x-9x^{2}=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
-9x^{2}+6x=1
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-9x^{2}+6x}{-9}=\frac{1}{-9}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -9.
x^{2}+\frac{6}{-9}x=\frac{1}{-9}
A(z) -9 értékkel való osztás eltünteti a(z) -9 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{2}{3}x=\frac{1}{-9}
A törtet (\frac{6}{-9}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{2}{3}x=-\frac{1}{9}
1 elosztása a következővel: -9.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\left(-\frac{1}{3}\right)^{2}=-\frac{1}{9}+\left(-\frac{1}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{2}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=\frac{-1+1}{9}
A(z) -\frac{1}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=0
-\frac{1}{9} és \frac{1}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{1}{3}\right)^{2}=0
Tényezőkre x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{3}\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{3}=0 x-\frac{1}{3}=0
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{3} x=\frac{1}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{3}.
x=\frac{1}{3}
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}