Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{561} - 9}{4} \approx 3,671359641
x=\frac{-\sqrt{561}-9}{4}\approx -8,171359641
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x^{2}+9x+5=65
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
2x^{2}+9x+5-65=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 65.
2x^{2}+9x-60=0
Kivonjuk a(z) 65 értékből a(z) 5 értéket. Az eredmény -60.
x=\frac{-9±\sqrt{9^{2}-4\times 2\left(-60\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 9 értéket b-be és a(z) -60 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-9±\sqrt{81-4\times 2\left(-60\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 9.
x=\frac{-9±\sqrt{81-8\left(-60\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-9±\sqrt{81+480}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -60.
x=\frac{-9±\sqrt{561}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 81 és 480.
x=\frac{-9±\sqrt{561}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{\sqrt{561}-9}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-9±\sqrt{561}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -9 és \sqrt{561}.
x=\frac{-\sqrt{561}-9}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-9±\sqrt{561}}{4}). ± előjele negatív. \sqrt{561} kivonása a következőből: -9.
x=\frac{\sqrt{561}-9}{4} x=\frac{-\sqrt{561}-9}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}+9x+5=65
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
2x^{2}+9x=65-5
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5.
2x^{2}+9x=60
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) 65 értéket. Az eredmény 60.
\frac{2x^{2}+9x}{2}=\frac{60}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\frac{9}{2}x=\frac{60}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{9}{2}x=30
60 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+\frac{9}{2}x+\left(\frac{9}{4}\right)^{2}=30+\left(\frac{9}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{9}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{9}{4}. Ezután hozzáadjuk \frac{9}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{9}{2}x+\frac{81}{16}=30+\frac{81}{16}
A(z) \frac{9}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{9}{2}x+\frac{81}{16}=\frac{561}{16}
Összeadjuk a következőket: 30 és \frac{81}{16}.
\left(x+\frac{9}{4}\right)^{2}=\frac{561}{16}
Tényezőkre x^{2}+\frac{9}{2}x+\frac{81}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{9}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{561}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{9}{4}=\frac{\sqrt{561}}{4} x+\frac{9}{4}=-\frac{\sqrt{561}}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{561}-9}{4} x=\frac{-\sqrt{561}-9}{4}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{9}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}