Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{2\sqrt{1509}}{15}-\frac{49}{10}\approx 0,27944656
x=-\frac{2\sqrt{1509}}{15}-\frac{49}{10}\approx -10,07944656
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
60x^{2}+588x-169=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-588±\sqrt{588^{2}-4\times 60\left(-169\right)}}{2\times 60}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 60 értéket a-ba, a(z) 588 értéket b-be és a(z) -169 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-588±\sqrt{345744-4\times 60\left(-169\right)}}{2\times 60}
Négyzetre emeljük a következőt: 588.
x=\frac{-588±\sqrt{345744-240\left(-169\right)}}{2\times 60}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 60.
x=\frac{-588±\sqrt{345744+40560}}{2\times 60}
Összeszorozzuk a következőket: -240 és -169.
x=\frac{-588±\sqrt{386304}}{2\times 60}
Összeadjuk a következőket: 345744 és 40560.
x=\frac{-588±16\sqrt{1509}}{2\times 60}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 386304.
x=\frac{-588±16\sqrt{1509}}{120}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 60.
x=\frac{16\sqrt{1509}-588}{120}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-588±16\sqrt{1509}}{120}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -588 és 16\sqrt{1509}.
x=\frac{2\sqrt{1509}}{15}-\frac{49}{10}
-588+16\sqrt{1509} elosztása a következővel: 120.
x=\frac{-16\sqrt{1509}-588}{120}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-588±16\sqrt{1509}}{120}). ± előjele negatív. 16\sqrt{1509} kivonása a következőből: -588.
x=-\frac{2\sqrt{1509}}{15}-\frac{49}{10}
-588-16\sqrt{1509} elosztása a következővel: 120.
x=\frac{2\sqrt{1509}}{15}-\frac{49}{10} x=-\frac{2\sqrt{1509}}{15}-\frac{49}{10}
Megoldottuk az egyenletet.
60x^{2}+588x-169=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
60x^{2}+588x-169-\left(-169\right)=-\left(-169\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 169.
60x^{2}+588x=-\left(-169\right)
Ha kivonjuk a(z) -169 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
60x^{2}+588x=169
-169 kivonása a következőből: 0.
\frac{60x^{2}+588x}{60}=\frac{169}{60}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 60.
x^{2}+\frac{588}{60}x=\frac{169}{60}
A(z) 60 értékkel való osztás eltünteti a(z) 60 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{49}{5}x=\frac{169}{60}
A törtet (\frac{588}{60}) leegyszerűsítjük 12 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{49}{5}x+\left(\frac{49}{10}\right)^{2}=\frac{169}{60}+\left(\frac{49}{10}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{49}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{49}{10}. Ezután hozzáadjuk \frac{49}{10} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{49}{5}x+\frac{2401}{100}=\frac{169}{60}+\frac{2401}{100}
A(z) \frac{49}{10} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{49}{5}x+\frac{2401}{100}=\frac{2012}{75}
\frac{169}{60} és \frac{2401}{100} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{49}{10}\right)^{2}=\frac{2012}{75}
Tényezőkre x^{2}+\frac{49}{5}x+\frac{2401}{100}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{49}{10}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{2012}{75}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{49}{10}=\frac{2\sqrt{1509}}{15} x+\frac{49}{10}=-\frac{2\sqrt{1509}}{15}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{2\sqrt{1509}}{15}-\frac{49}{10} x=-\frac{2\sqrt{1509}}{15}-\frac{49}{10}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{49}{10}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}