Szorzattá alakítás
\left(2z-3\right)\left(3z-2\right)
Kiértékelés
\left(2z-3\right)\left(3z-2\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-13 ab=6\times 6=36
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 6z^{2}+az+bz+6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-36 -2,-18 -3,-12 -4,-9 -6,-6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 36.
-1-36=-37 -2-18=-20 -3-12=-15 -4-9=-13 -6-6=-12
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-9 b=-4
A megoldás az a pár, amelynek összege -13.
\left(6z^{2}-9z\right)+\left(-4z+6\right)
Átírjuk az értéket (6z^{2}-13z+6) \left(6z^{2}-9z\right)+\left(-4z+6\right) alakban.
3z\left(2z-3\right)-2\left(2z-3\right)
A 3z a második csoportban lévő első és -2 faktort.
\left(2z-3\right)\left(3z-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2z-3 általános kifejezést a zárójelből.
6z^{2}-13z+6=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
z=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{\left(-13\right)^{2}-4\times 6\times 6}}{2\times 6}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
z=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169-4\times 6\times 6}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: -13.
z=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169-24\times 6}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
z=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169-144}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és 6.
z=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{25}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 169 és -144.
z=\frac{-\left(-13\right)±5}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 25.
z=\frac{13±5}{2\times 6}
-13 ellentettje 13.
z=\frac{13±5}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
z=\frac{18}{12}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{13±5}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 13 és 5.
z=\frac{3}{2}
A törtet (\frac{18}{12}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
z=\frac{8}{12}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{13±5}{12}). ± előjele negatív. 5 kivonása a következőből: 13.
z=\frac{2}{3}
A törtet (\frac{8}{12}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
6z^{2}-13z+6=6\left(z-\frac{3}{2}\right)\left(z-\frac{2}{3}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{3}{2} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{2}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
6z^{2}-13z+6=6\times \frac{2z-3}{2}\left(z-\frac{2}{3}\right)
\frac{3}{2} kivonása a következőből: z: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
6z^{2}-13z+6=6\times \frac{2z-3}{2}\times \frac{3z-2}{3}
\frac{2}{3} kivonása a következőből: z: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
6z^{2}-13z+6=6\times \frac{\left(2z-3\right)\left(3z-2\right)}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{2z-3}{2} és \frac{3z-2}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
6z^{2}-13z+6=6\times \frac{\left(2z-3\right)\left(3z-2\right)}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
6z^{2}-13z+6=\left(2z-3\right)\left(3z-2\right)
A legnagyobb közös osztó (6) kiejtése itt: 6 és 6.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}