Szorzattá alakítás
\left(2y-1\right)\left(3y+4\right)
Kiértékelés
\left(2y-1\right)\left(3y+4\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=5 ab=6\left(-4\right)=-24
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 6y^{2}+ay+by-4 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,24 -2,12 -3,8 -4,6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -24.
-1+24=23 -2+12=10 -3+8=5 -4+6=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=8
A megoldás az a pár, amelynek összege 5.
\left(6y^{2}-3y\right)+\left(8y-4\right)
Átírjuk az értéket (6y^{2}+5y-4) \left(6y^{2}-3y\right)+\left(8y-4\right) alakban.
3y\left(2y-1\right)+4\left(2y-1\right)
A 3y a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(2y-1\right)\left(3y+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2y-1 általános kifejezést a zárójelből.
6y^{2}+5y-4=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
y=\frac{-5±\sqrt{5^{2}-4\times 6\left(-4\right)}}{2\times 6}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y=\frac{-5±\sqrt{25-4\times 6\left(-4\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
y=\frac{-5±\sqrt{25-24\left(-4\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
y=\frac{-5±\sqrt{25+96}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -4.
y=\frac{-5±\sqrt{121}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 25 és 96.
y=\frac{-5±11}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 121.
y=\frac{-5±11}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
y=\frac{6}{12}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-5±11}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -5 és 11.
y=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{6}{12}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
y=-\frac{16}{12}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-5±11}{12}). ± előjele negatív. 11 kivonása a következőből: -5.
y=-\frac{4}{3}
A törtet (\frac{-16}{12}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
6y^{2}+5y-4=6\left(y-\frac{1}{2}\right)\left(y-\left(-\frac{4}{3}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{2} értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{4}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
6y^{2}+5y-4=6\left(y-\frac{1}{2}\right)\left(y+\frac{4}{3}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
6y^{2}+5y-4=6\times \frac{2y-1}{2}\left(y+\frac{4}{3}\right)
\frac{1}{2} kivonása a következőből: y: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
6y^{2}+5y-4=6\times \frac{2y-1}{2}\times \frac{3y+4}{3}
\frac{4}{3} és y összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
6y^{2}+5y-4=6\times \frac{\left(2y-1\right)\left(3y+4\right)}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{2y-1}{2} és \frac{3y+4}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
6y^{2}+5y-4=6\times \frac{\left(2y-1\right)\left(3y+4\right)}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
6y^{2}+5y-4=\left(2y-1\right)\left(3y+4\right)
A legnagyobb közös osztó (6) kiejtése itt: 6 és 6.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}