Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

a+b=-7 ab=6\left(-3\right)=-18
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 6x^{2}+ax+bx-3 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
1,-18 2,-9 3,-6
Mivel a ab negatív, a és b ellentétes jelei vannak. Mivel a a+b negatív, a negatív szám értéke nagyobb, mint a pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -18.
1-18=-17 2-9=-7 3-6=-3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-9 b=2
A megoldás az a pár, amelynek összege -7.
\left(6x^{2}-9x\right)+\left(2x-3\right)
Átírjuk az értéket (6x^{2}-7x-3) \left(6x^{2}-9x\right)+\left(2x-3\right) alakban.
3x\left(2x-3\right)+2x-3
Emelje ki a(z) 3x elemet a(z) 6x^{2}-9x kifejezésből.
\left(2x-3\right)\left(3x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-3 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{3}{2} x=-\frac{1}{3}
Az egyenlet megoldásainak megoldásához 2x-3=0 és 3x+1=0.
6x^{2}-7x-3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{\left(-7\right)^{2}-4\times 6\left(-3\right)}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) -7 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-4\times 6\left(-3\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: -7.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-24\left(-3\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49+72}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -3.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{121}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 49 és 72.
x=\frac{-\left(-7\right)±11}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 121.
x=\frac{7±11}{2\times 6}
-7 ellentettje 7.
x=\frac{7±11}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{18}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{7±11}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 7 és 11.
x=\frac{3}{2}
A törtet (\frac{18}{12}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{4}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{7±11}{12}). ± előjele negatív. 11 kivonása a következőből: 7.
x=-\frac{1}{3}
A törtet (\frac{-4}{12}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{3}{2} x=-\frac{1}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
6x^{2}-7x-3=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
6x^{2}-7x-3-\left(-3\right)=-\left(-3\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
6x^{2}-7x=-\left(-3\right)
Ha kivonjuk a(z) -3 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
6x^{2}-7x=3
-3 kivonása a következőből: 0.
\frac{6x^{2}-7x}{6}=\frac{3}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
x^{2}-\frac{7}{6}x=\frac{3}{6}
A(z) 6 értékkel való osztás eltünteti a(z) 6 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{7}{6}x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{3}{6}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{7}{6}x+\left(-\frac{7}{12}\right)^{2}=\frac{1}{2}+\left(-\frac{7}{12}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{7}{6} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{12}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{12} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{7}{6}x+\frac{49}{144}=\frac{1}{2}+\frac{49}{144}
A(z) -\frac{7}{12} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{7}{6}x+\frac{49}{144}=\frac{121}{144}
\frac{1}{2} és \frac{49}{144} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{7}{12}\right)^{2}=\frac{121}{144}
A(z) x^{2}-\frac{7}{6}x+\frac{49}{144} kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x-\frac{7}{12}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{121}{144}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{7}{12}=\frac{11}{12} x-\frac{7}{12}=-\frac{11}{12}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{3}{2} x=-\frac{1}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{12}.