Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{2}{3}\approx -0,666666667
x = \frac{3}{2} = 1\frac{1}{2} = 1,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-5 ab=6\left(-6\right)=-36
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 6x^{2}+ax+bx-6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-36 2,-18 3,-12 4,-9 6,-6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -36.
1-36=-35 2-18=-16 3-12=-9 4-9=-5 6-6=0
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-9 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege -5.
\left(6x^{2}-9x\right)+\left(4x-6\right)
Átírjuk az értéket (6x^{2}-5x-6) \left(6x^{2}-9x\right)+\left(4x-6\right) alakban.
3x\left(2x-3\right)+2\left(2x-3\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(2x-3\right)\left(3x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-3 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{3}{2} x=-\frac{2}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2x-3=0 és a 3x+2=0.
6x^{2}-5x-6=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{\left(-5\right)^{2}-4\times 6\left(-6\right)}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) -5 értéket b-be és a(z) -6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-4\times 6\left(-6\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-24\left(-6\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25+144}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -6.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{169}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 25 és 144.
x=\frac{-\left(-5\right)±13}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 169.
x=\frac{5±13}{2\times 6}
-5 ellentettje 5.
x=\frac{5±13}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{18}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±13}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 5 és 13.
x=\frac{3}{2}
A törtet (\frac{18}{12}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{8}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±13}{12}). ± előjele negatív. 13 kivonása a következőből: 5.
x=-\frac{2}{3}
A törtet (\frac{-8}{12}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{3}{2} x=-\frac{2}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
6x^{2}-5x-6=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
6x^{2}-5x-6-\left(-6\right)=-\left(-6\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 6.
6x^{2}-5x=-\left(-6\right)
Ha kivonjuk a(z) -6 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
6x^{2}-5x=6
-6 kivonása a következőből: 0.
\frac{6x^{2}-5x}{6}=\frac{6}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
x^{2}-\frac{5}{6}x=\frac{6}{6}
A(z) 6 értékkel való osztás eltünteti a(z) 6 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{5}{6}x=1
6 elosztása a következővel: 6.
x^{2}-\frac{5}{6}x+\left(-\frac{5}{12}\right)^{2}=1+\left(-\frac{5}{12}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{5}{6} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{12}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{12} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{5}{6}x+\frac{25}{144}=1+\frac{25}{144}
A(z) -\frac{5}{12} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{5}{6}x+\frac{25}{144}=\frac{169}{144}
Összeadjuk a következőket: 1 és \frac{25}{144}.
\left(x-\frac{5}{12}\right)^{2}=\frac{169}{144}
Tényezőkre x^{2}-\frac{5}{6}x+\frac{25}{144}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{12}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{169}{144}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{12}=\frac{13}{12} x-\frac{5}{12}=-\frac{13}{12}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{3}{2} x=-\frac{2}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{12}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}