Szorzattá alakítás
6\left(x-5\right)\left(x+2\right)
Kiértékelés
6\left(x-5\right)\left(x+2\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6\left(x^{2}-3x-10\right)
Kiemeljük a következőt: 6.
a+b=-3 ab=1\left(-10\right)=-10
Vegyük a következőt: x^{2}-3x-10. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-10 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-10 2,-5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -10.
1-10=-9 2-5=-3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-5 b=2
A megoldás az a pár, amelynek összege -3.
\left(x^{2}-5x\right)+\left(2x-10\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-3x-10) \left(x^{2}-5x\right)+\left(2x-10\right) alakban.
x\left(x-5\right)+2\left(x-5\right)
A x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(x-5\right)\left(x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-5 általános kifejezést a zárójelből.
6\left(x-5\right)\left(x+2\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
6x^{2}-18x-60=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{\left(-18\right)^{2}-4\times 6\left(-60\right)}}{2\times 6}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-4\times 6\left(-60\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: -18.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-24\left(-60\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324+1440}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -60.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{1764}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 324 és 1440.
x=\frac{-\left(-18\right)±42}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1764.
x=\frac{18±42}{2\times 6}
-18 ellentettje 18.
x=\frac{18±42}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{60}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{18±42}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 18 és 42.
x=5
60 elosztása a következővel: 12.
x=-\frac{24}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{18±42}{12}). ± előjele negatív. 42 kivonása a következőből: 18.
x=-2
-24 elosztása a következővel: 12.
6x^{2}-18x-60=6\left(x-5\right)\left(x-\left(-2\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 5 értéket x_{1} helyére, a(z) -2 értéket pedig x_{2} helyére.
6x^{2}-18x-60=6\left(x-5\right)\left(x+2\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}