Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{6}\approx 0,166666667
x=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6x^{2}-13x+4=2
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 2.
6x^{2}-13x+4-2=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
6x^{2}-13x+2=0
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 2.
a+b=-13 ab=6\times 2=12
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 6x^{2}+ax+bx+2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-12 -2,-6 -3,-4
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 12.
-1-12=-13 -2-6=-8 -3-4=-7
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-12 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege -13.
\left(6x^{2}-12x\right)+\left(-x+2\right)
Átírjuk az értéket (6x^{2}-13x+2) \left(6x^{2}-12x\right)+\left(-x+2\right) alakban.
6x\left(x-2\right)-\left(x-2\right)
A 6x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(x-2\right)\left(6x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-2 általános kifejezést a zárójelből.
x=2 x=\frac{1}{6}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-2=0 és a 6x-1=0.
6x^{2}-13x+4=2
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 2.
6x^{2}-13x+4-2=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
6x^{2}-13x+2=0
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 2.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{\left(-13\right)^{2}-4\times 6\times 2}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) -13 értéket b-be és a(z) 2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169-4\times 6\times 2}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: -13.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169-24\times 2}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169-48}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és 2.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{121}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 169 és -48.
x=\frac{-\left(-13\right)±11}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 121.
x=\frac{13±11}{2\times 6}
-13 ellentettje 13.
x=\frac{13±11}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{24}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{13±11}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 13 és 11.
x=2
24 elosztása a következővel: 12.
x=\frac{2}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{13±11}{12}). ± előjele negatív. 11 kivonása a következőből: 13.
x=\frac{1}{6}
A törtet (\frac{2}{12}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=2 x=\frac{1}{6}
Megoldottuk az egyenletet.
6x^{2}-13x+4=2
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 2.
6x^{2}-13x=2-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
6x^{2}-13x=-2
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -2.
\frac{6x^{2}-13x}{6}=-\frac{2}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
x^{2}-\frac{13}{6}x=-\frac{2}{6}
A(z) 6 értékkel való osztás eltünteti a(z) 6 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{13}{6}x=-\frac{1}{3}
A törtet (\frac{-2}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{13}{6}x+\left(-\frac{13}{12}\right)^{2}=-\frac{1}{3}+\left(-\frac{13}{12}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{13}{6} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{13}{12}. Ezután hozzáadjuk -\frac{13}{12} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{13}{6}x+\frac{169}{144}=-\frac{1}{3}+\frac{169}{144}
A(z) -\frac{13}{12} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{13}{6}x+\frac{169}{144}=\frac{121}{144}
-\frac{1}{3} és \frac{169}{144} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{13}{12}\right)^{2}=\frac{121}{144}
Tényezőkre x^{2}-\frac{13}{6}x+\frac{169}{144}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{13}{12}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{121}{144}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{13}{12}=\frac{11}{12} x-\frac{13}{12}=-\frac{11}{12}
Egyszerűsítünk.
x=2 x=\frac{1}{6}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{13}{12}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}