Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{13+\sqrt{767}i}{12}\approx 1,083333333+2,307897071i
x=\frac{-\sqrt{767}i+13}{12}\approx 1,083333333-2,307897071i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6x^{2}-13x+39=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{\left(-13\right)^{2}-4\times 6\times 39}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) -13 értéket b-be és a(z) 39 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169-4\times 6\times 39}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: -13.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169-24\times 39}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169-936}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és 39.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{-767}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 169 és -936.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{767}i}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -767.
x=\frac{13±\sqrt{767}i}{2\times 6}
-13 ellentettje 13.
x=\frac{13±\sqrt{767}i}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{13+\sqrt{767}i}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{13±\sqrt{767}i}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 13 és i\sqrt{767}.
x=\frac{-\sqrt{767}i+13}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{13±\sqrt{767}i}{12}). ± előjele negatív. i\sqrt{767} kivonása a következőből: 13.
x=\frac{13+\sqrt{767}i}{12} x=\frac{-\sqrt{767}i+13}{12}
Megoldottuk az egyenletet.
6x^{2}-13x+39=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
6x^{2}-13x+39-39=-39
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 39.
6x^{2}-13x=-39
Ha kivonjuk a(z) 39 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{6x^{2}-13x}{6}=-\frac{39}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
x^{2}-\frac{13}{6}x=-\frac{39}{6}
A(z) 6 értékkel való osztás eltünteti a(z) 6 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{13}{6}x=-\frac{13}{2}
A törtet (\frac{-39}{6}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{13}{6}x+\left(-\frac{13}{12}\right)^{2}=-\frac{13}{2}+\left(-\frac{13}{12}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{13}{6} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{13}{12}. Ezután hozzáadjuk -\frac{13}{12} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{13}{6}x+\frac{169}{144}=-\frac{13}{2}+\frac{169}{144}
A(z) -\frac{13}{12} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{13}{6}x+\frac{169}{144}=-\frac{767}{144}
-\frac{13}{2} és \frac{169}{144} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{13}{12}\right)^{2}=-\frac{767}{144}
Tényezőkre x^{2}-\frac{13}{6}x+\frac{169}{144}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{13}{12}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{767}{144}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{13}{12}=\frac{\sqrt{767}i}{12} x-\frac{13}{12}=-\frac{\sqrt{767}i}{12}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{13+\sqrt{767}i}{12} x=\frac{-\sqrt{767}i+13}{12}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{13}{12}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}