Megoldás a(z) x változóra
x=-5
x=7
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-2x-35=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
a+b=-2 ab=1\left(-35\right)=-35
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-35 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-35 5,-7
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -35.
1-35=-34 5-7=-2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-7 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege -2.
\left(x^{2}-7x\right)+\left(5x-35\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-2x-35) \left(x^{2}-7x\right)+\left(5x-35\right) alakban.
x\left(x-7\right)+5\left(x-7\right)
A x a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(x-7\right)\left(x+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-7 általános kifejezést a zárójelből.
x=7 x=-5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-7=0 és a x+5=0.
6x^{2}-12x-210=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{\left(-12\right)^{2}-4\times 6\left(-210\right)}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) -12 értéket b-be és a(z) -210 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-4\times 6\left(-210\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: -12.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-24\left(-210\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144+5040}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -210.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{5184}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 144 és 5040.
x=\frac{-\left(-12\right)±72}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 5184.
x=\frac{12±72}{2\times 6}
-12 ellentettje 12.
x=\frac{12±72}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{84}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{12±72}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 12 és 72.
x=7
84 elosztása a következővel: 12.
x=-\frac{60}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{12±72}{12}). ± előjele negatív. 72 kivonása a következőből: 12.
x=-5
-60 elosztása a következővel: 12.
x=7 x=-5
Megoldottuk az egyenletet.
6x^{2}-12x-210=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
6x^{2}-12x-210-\left(-210\right)=-\left(-210\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 210.
6x^{2}-12x=-\left(-210\right)
Ha kivonjuk a(z) -210 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
6x^{2}-12x=210
-210 kivonása a következőből: 0.
\frac{6x^{2}-12x}{6}=\frac{210}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
x^{2}+\left(-\frac{12}{6}\right)x=\frac{210}{6}
A(z) 6 értékkel való osztás eltünteti a(z) 6 értékkel való szorzást.
x^{2}-2x=\frac{210}{6}
-12 elosztása a következővel: 6.
x^{2}-2x=35
210 elosztása a következővel: 6.
x^{2}-2x+1=35+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-2x+1=36
Összeadjuk a következőket: 35 és 1.
\left(x-1\right)^{2}=36
Tényezőkre x^{2}-2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{36}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-1=6 x-1=-6
Egyszerűsítünk.
x=7 x=-5
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}