Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{1}{2}=-0,5
x=\frac{1}{3}\approx 0,333333333
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6x^{2}-1=-x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
6x^{2}-1+x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x.
6x^{2}+x-1=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=1 ab=6\left(-1\right)=-6
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 6x^{2}+ax+bx-1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,6 -2,3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
-1+6=5 -2+3=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(6x^{2}-2x\right)+\left(3x-1\right)
Átírjuk az értéket (6x^{2}+x-1) \left(6x^{2}-2x\right)+\left(3x-1\right) alakban.
2x\left(3x-1\right)+3x-1
Emelje ki a(z) 2x elemet a(z) 6x^{2}-2x kifejezésből.
\left(3x-1\right)\left(2x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{1}{3} x=-\frac{1}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 3x-1=0 és a 2x+1=0.
6x^{2}-1=-x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
6x^{2}-1+x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x.
6x^{2}+x-1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\times 6\left(-1\right)}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\times 6\left(-1\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1-24\left(-1\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-1±\sqrt{1+24}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -1.
x=\frac{-1±\sqrt{25}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 1 és 24.
x=\frac{-1±5}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 25.
x=\frac{-1±5}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{4}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±5}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 5.
x=\frac{1}{3}
A törtet (\frac{4}{12}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{6}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±5}{12}). ± előjele negatív. 5 kivonása a következőből: -1.
x=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-6}{12}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{1}{3} x=-\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
6x^{2}+x=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x.
\frac{6x^{2}+x}{6}=\frac{1}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
x^{2}+\frac{1}{6}x=\frac{1}{6}
A(z) 6 értékkel való osztás eltünteti a(z) 6 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{1}{6}x+\left(\frac{1}{12}\right)^{2}=\frac{1}{6}+\left(\frac{1}{12}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{6} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{12}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{12} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{1}{6}x+\frac{1}{144}=\frac{1}{6}+\frac{1}{144}
A(z) \frac{1}{12} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{1}{6}x+\frac{1}{144}=\frac{25}{144}
\frac{1}{6} és \frac{1}{144} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{12}\right)^{2}=\frac{25}{144}
Tényezőkre x^{2}+\frac{1}{6}x+\frac{1}{144}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{12}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{144}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{12}=\frac{5}{12} x+\frac{1}{12}=-\frac{5}{12}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{3} x=-\frac{1}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{12}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}