Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{4561} - 5}{36} \approx 1,737088223
x=\frac{-\sqrt{4561}-5}{36}\approx -2,014866001
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6x^{2}+\frac{5}{3}x-21=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\frac{5}{3}±\sqrt{\left(\frac{5}{3}\right)^{2}-4\times 6\left(-21\right)}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) \frac{5}{3} értéket b-be és a(z) -21 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\frac{5}{3}±\sqrt{\frac{25}{9}-4\times 6\left(-21\right)}}{2\times 6}
A(z) \frac{5}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x=\frac{-\frac{5}{3}±\sqrt{\frac{25}{9}-24\left(-21\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-\frac{5}{3}±\sqrt{\frac{25}{9}+504}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -21.
x=\frac{-\frac{5}{3}±\sqrt{\frac{4561}{9}}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: \frac{25}{9} és 504.
x=\frac{-\frac{5}{3}±\frac{\sqrt{4561}}{3}}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{4561}{9}.
x=\frac{-\frac{5}{3}±\frac{\sqrt{4561}}{3}}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{\sqrt{4561}-5}{3\times 12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-\frac{5}{3}±\frac{\sqrt{4561}}{3}}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -\frac{5}{3} és \frac{\sqrt{4561}}{3}.
x=\frac{\sqrt{4561}-5}{36}
\frac{-5+\sqrt{4561}}{3} elosztása a következővel: 12.
x=\frac{-\sqrt{4561}-5}{3\times 12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-\frac{5}{3}±\frac{\sqrt{4561}}{3}}{12}). ± előjele negatív. \frac{\sqrt{4561}}{3} kivonása a következőből: -\frac{5}{3}.
x=\frac{-\sqrt{4561}-5}{36}
\frac{-5-\sqrt{4561}}{3} elosztása a következővel: 12.
x=\frac{\sqrt{4561}-5}{36} x=\frac{-\sqrt{4561}-5}{36}
Megoldottuk az egyenletet.
6x^{2}+\frac{5}{3}x-21=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
6x^{2}+\frac{5}{3}x-21-\left(-21\right)=-\left(-21\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 21.
6x^{2}+\frac{5}{3}x=-\left(-21\right)
Ha kivonjuk a(z) -21 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
6x^{2}+\frac{5}{3}x=21
-21 kivonása a következőből: 0.
\frac{6x^{2}+\frac{5}{3}x}{6}=\frac{21}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
x^{2}+\frac{\frac{5}{3}}{6}x=\frac{21}{6}
A(z) 6 értékkel való osztás eltünteti a(z) 6 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{5}{18}x=\frac{21}{6}
\frac{5}{3} elosztása a következővel: 6.
x^{2}+\frac{5}{18}x=\frac{7}{2}
A törtet (\frac{21}{6}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{5}{18}x+\left(\frac{5}{36}\right)^{2}=\frac{7}{2}+\left(\frac{5}{36}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{5}{18} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{5}{36}. Ezután hozzáadjuk \frac{5}{36} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{5}{18}x+\frac{25}{1296}=\frac{7}{2}+\frac{25}{1296}
A(z) \frac{5}{36} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{5}{18}x+\frac{25}{1296}=\frac{4561}{1296}
\frac{7}{2} és \frac{25}{1296} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{5}{36}\right)^{2}=\frac{4561}{1296}
Tényezőkre x^{2}+\frac{5}{18}x+\frac{25}{1296}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{5}{36}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{4561}{1296}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{5}{36}=\frac{\sqrt{4561}}{36} x+\frac{5}{36}=-\frac{\sqrt{4561}}{36}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{4561}-5}{36} x=\frac{-\sqrt{4561}-5}{36}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{5}{36}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}