Szorzattá alakítás
\left(2v+5\right)\left(3v+1\right)
Kiértékelés
\left(2v+5\right)\left(3v+1\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=17 ab=6\times 5=30
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 6v^{2}+av+bv+5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,30 2,15 3,10 5,6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 30.
1+30=31 2+15=17 3+10=13 5+6=11
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=2 b=15
A megoldás az a pár, amelynek összege 17.
\left(6v^{2}+2v\right)+\left(15v+5\right)
Átírjuk az értéket (6v^{2}+17v+5) \left(6v^{2}+2v\right)+\left(15v+5\right) alakban.
2v\left(3v+1\right)+5\left(3v+1\right)
A 2v a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(3v+1\right)\left(2v+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3v+1 általános kifejezést a zárójelből.
6v^{2}+17v+5=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
v=\frac{-17±\sqrt{17^{2}-4\times 6\times 5}}{2\times 6}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
v=\frac{-17±\sqrt{289-4\times 6\times 5}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: 17.
v=\frac{-17±\sqrt{289-24\times 5}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
v=\frac{-17±\sqrt{289-120}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és 5.
v=\frac{-17±\sqrt{169}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 289 és -120.
v=\frac{-17±13}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 169.
v=\frac{-17±13}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
v=-\frac{4}{12}
Megoldjuk az egyenletet (v=\frac{-17±13}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -17 és 13.
v=-\frac{1}{3}
A törtet (\frac{-4}{12}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
v=-\frac{30}{12}
Megoldjuk az egyenletet (v=\frac{-17±13}{12}). ± előjele negatív. 13 kivonása a következőből: -17.
v=-\frac{5}{2}
A törtet (\frac{-30}{12}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
6v^{2}+17v+5=6\left(v-\left(-\frac{1}{3}\right)\right)\left(v-\left(-\frac{5}{2}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -\frac{1}{3} értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{5}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
6v^{2}+17v+5=6\left(v+\frac{1}{3}\right)\left(v+\frac{5}{2}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
6v^{2}+17v+5=6\times \frac{3v+1}{3}\left(v+\frac{5}{2}\right)
\frac{1}{3} és v összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
6v^{2}+17v+5=6\times \frac{3v+1}{3}\times \frac{2v+5}{2}
\frac{5}{2} és v összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
6v^{2}+17v+5=6\times \frac{\left(3v+1\right)\left(2v+5\right)}{3\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{3v+1}{3} és \frac{2v+5}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
6v^{2}+17v+5=6\times \frac{\left(3v+1\right)\left(2v+5\right)}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 3 és 2.
6v^{2}+17v+5=\left(3v+1\right)\left(2v+5\right)
A legnagyobb közös osztó (6) kiejtése itt: 6 és 6.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}