Szorzattá alakítás
\left(2r-1\right)\left(3r-4\right)
Kiértékelés
\left(2r-1\right)\left(3r-4\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-11 ab=6\times 4=24
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 6r^{2}+ar+br+4 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-24 -2,-12 -3,-8 -4,-6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 24.
-1-24=-25 -2-12=-14 -3-8=-11 -4-6=-10
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-8 b=-3
A megoldás az a pár, amelynek összege -11.
\left(6r^{2}-8r\right)+\left(-3r+4\right)
Átírjuk az értéket (6r^{2}-11r+4) \left(6r^{2}-8r\right)+\left(-3r+4\right) alakban.
2r\left(3r-4\right)-\left(3r-4\right)
A 2r a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(3r-4\right)\left(2r-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3r-4 általános kifejezést a zárójelből.
6r^{2}-11r+4=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
r=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{\left(-11\right)^{2}-4\times 6\times 4}}{2\times 6}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
r=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{121-4\times 6\times 4}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: -11.
r=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{121-24\times 4}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
r=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{121-96}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és 4.
r=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{25}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 121 és -96.
r=\frac{-\left(-11\right)±5}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 25.
r=\frac{11±5}{2\times 6}
-11 ellentettje 11.
r=\frac{11±5}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
r=\frac{16}{12}
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{11±5}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 11 és 5.
r=\frac{4}{3}
A törtet (\frac{16}{12}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
r=\frac{6}{12}
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{11±5}{12}). ± előjele negatív. 5 kivonása a következőből: 11.
r=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{6}{12}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
6r^{2}-11r+4=6\left(r-\frac{4}{3}\right)\left(r-\frac{1}{2}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{4}{3} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{1}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
6r^{2}-11r+4=6\times \frac{3r-4}{3}\left(r-\frac{1}{2}\right)
\frac{4}{3} kivonása a következőből: r: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
6r^{2}-11r+4=6\times \frac{3r-4}{3}\times \frac{2r-1}{2}
\frac{1}{2} kivonása a következőből: r: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
6r^{2}-11r+4=6\times \frac{\left(3r-4\right)\left(2r-1\right)}{3\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{3r-4}{3} és \frac{2r-1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
6r^{2}-11r+4=6\times \frac{\left(3r-4\right)\left(2r-1\right)}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 3 és 2.
6r^{2}-11r+4=\left(3r-4\right)\left(2r-1\right)
A legnagyobb közös osztó (6) kiejtése itt: 6 és 6.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}