Megoldás a(z) a változóra
a=\frac{\sqrt{29}+5}{12}\approx 0,865430401
a=\frac{5-\sqrt{29}}{12}\approx -0,032097067
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6a^{2}-5a-\frac{1}{6}=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{\left(-5\right)^{2}-4\times 6\left(-\frac{1}{6}\right)}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) -5 értéket b-be és a(z) -\frac{1}{6} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
a=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-4\times 6\left(-\frac{1}{6}\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
a=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-24\left(-\frac{1}{6}\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
a=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25+4}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -\frac{1}{6}.
a=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{29}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 25 és 4.
a=\frac{5±\sqrt{29}}{2\times 6}
-5 ellentettje 5.
a=\frac{5±\sqrt{29}}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
a=\frac{\sqrt{29}+5}{12}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{5±\sqrt{29}}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 5 és \sqrt{29}.
a=\frac{5-\sqrt{29}}{12}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{5±\sqrt{29}}{12}). ± előjele negatív. \sqrt{29} kivonása a következőből: 5.
a=\frac{\sqrt{29}+5}{12} a=\frac{5-\sqrt{29}}{12}
Megoldottuk az egyenletet.
6a^{2}-5a-\frac{1}{6}=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
6a^{2}-5a-\frac{1}{6}-\left(-\frac{1}{6}\right)=-\left(-\frac{1}{6}\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{6}.
6a^{2}-5a=-\left(-\frac{1}{6}\right)
Ha kivonjuk a(z) -\frac{1}{6} értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
6a^{2}-5a=\frac{1}{6}
-\frac{1}{6} kivonása a következőből: 0.
\frac{6a^{2}-5a}{6}=\frac{\frac{1}{6}}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
a^{2}-\frac{5}{6}a=\frac{\frac{1}{6}}{6}
A(z) 6 értékkel való osztás eltünteti a(z) 6 értékkel való szorzást.
a^{2}-\frac{5}{6}a=\frac{1}{36}
\frac{1}{6} elosztása a következővel: 6.
a^{2}-\frac{5}{6}a+\left(-\frac{5}{12}\right)^{2}=\frac{1}{36}+\left(-\frac{5}{12}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{5}{6} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{12}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{12} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
a^{2}-\frac{5}{6}a+\frac{25}{144}=\frac{1}{36}+\frac{25}{144}
A(z) -\frac{5}{12} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
a^{2}-\frac{5}{6}a+\frac{25}{144}=\frac{29}{144}
\frac{1}{36} és \frac{25}{144} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(a-\frac{5}{12}\right)^{2}=\frac{29}{144}
Tényezőkre a^{2}-\frac{5}{6}a+\frac{25}{144}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(a-\frac{5}{12}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{29}{144}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
a-\frac{5}{12}=\frac{\sqrt{29}}{12} a-\frac{5}{12}=-\frac{\sqrt{29}}{12}
Egyszerűsítünk.
a=\frac{\sqrt{29}+5}{12} a=\frac{5-\sqrt{29}}{12}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{12}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}