Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

6x^{2}-4x-3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 6\left(-3\right)}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times 6\left(-3\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-24\left(-3\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+72}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -3.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{88}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 16 és 72.
x=\frac{-\left(-4\right)±2\sqrt{22}}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 88.
x=\frac{4±2\sqrt{22}}{2\times 6}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±2\sqrt{22}}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{2\sqrt{22}+4}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±2\sqrt{22}}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 2\sqrt{22}.
x=\frac{\sqrt{22}}{6}+\frac{1}{3}
4+2\sqrt{22} elosztása a következővel: 12.
x=\frac{4-2\sqrt{22}}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±2\sqrt{22}}{12}). ± előjele negatív. 2\sqrt{22} kivonása a következőből: 4.
x=-\frac{\sqrt{22}}{6}+\frac{1}{3}
4-2\sqrt{22} elosztása a következővel: 12.
x=\frac{\sqrt{22}}{6}+\frac{1}{3} x=-\frac{\sqrt{22}}{6}+\frac{1}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
6x^{2}-4x-3=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
6x^{2}-4x-3-\left(-3\right)=-\left(-3\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
6x^{2}-4x=-\left(-3\right)
Ha kivonjuk a(z) -3 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
6x^{2}-4x=3
-3 kivonása a következőből: 0.
\frac{6x^{2}-4x}{6}=\frac{3}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
x^{2}+\left(-\frac{4}{6}\right)x=\frac{3}{6}
A(z) 6 értékkel való osztás eltünteti a(z) 6 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{2}{3}x=\frac{3}{6}
A törtet (\frac{-4}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{2}{3}x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{3}{6}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\left(-\frac{1}{3}\right)^{2}=\frac{1}{2}+\left(-\frac{1}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{2}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=\frac{1}{2}+\frac{1}{9}
A(z) -\frac{1}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=\frac{11}{18}
\frac{1}{2} és \frac{1}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{1}{3}\right)^{2}=\frac{11}{18}
Tényezőkre x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{11}{18}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{3}=\frac{\sqrt{22}}{6} x-\frac{1}{3}=-\frac{\sqrt{22}}{6}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{22}}{6}+\frac{1}{3} x=-\frac{\sqrt{22}}{6}+\frac{1}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{3}.