Szorzattá alakítás
2\left(x-5\right)\left(3x-1\right)
Kiértékelés
2\left(x-5\right)\left(3x-1\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2\left(3x^{2}-16x+5\right)
Kiemeljük a következőt: 2.
a+b=-16 ab=3\times 5=15
Vegyük a következőt: 3x^{2}-16x+5. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx+5 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
-1,-15 -3,-5
Mivel ab pozitív, a és a b ugyanaz a jele. Mivel a a+b negatív, a a és a b egyaránt negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 15.
-1-15=-16 -3-5=-8
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-15 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege -16.
\left(3x^{2}-15x\right)+\left(-x+5\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}-16x+5) \left(3x^{2}-15x\right)+\left(-x+5\right) alakban.
3x\left(x-5\right)-\left(x-5\right)
Kiemeljük a(z) 3x tényezőt az első, a(z) -1 tényezőt pedig a második csoportban.
\left(x-5\right)\left(3x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-5 általános kifejezést a zárójelből.
2\left(x-5\right)\left(3x-1\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
6x^{2}-32x+10=0
Egy másodfokú polinom az ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right) átalakítással bontható tényezőkre, ahol x_{1} és x_{2} a másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása.
x=\frac{-\left(-32\right)±\sqrt{\left(-32\right)^{2}-4\times 6\times 10}}{2\times 6}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-32\right)±\sqrt{1024-4\times 6\times 10}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: -32.
x=\frac{-\left(-32\right)±\sqrt{1024-24\times 10}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-\left(-32\right)±\sqrt{1024-240}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és 10.
x=\frac{-\left(-32\right)±\sqrt{784}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 1024 és -240.
x=\frac{-\left(-32\right)±28}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 784.
x=\frac{32±28}{2\times 6}
-32 ellentettje 32.
x=\frac{32±28}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{60}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{32±28}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 32 és 28.
x=5
60 elosztása a következővel: 12.
x=\frac{4}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{32±28}{12}). ± előjele negatív. 28 kivonása a következőből: 32.
x=\frac{1}{3}
A törtet (\frac{4}{12}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
6x^{2}-32x+10=6\left(x-5\right)\left(x-\frac{1}{3}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 5 értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{1}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
6x^{2}-32x+10=6\left(x-5\right)\times \frac{3x-1}{3}
\frac{1}{3} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
6x^{2}-32x+10=2\left(x-5\right)\left(3x-1\right)
A legnagyobb közös osztó (3) kiejtése itt: 6 és 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}