6 { x }^{ 2 } -2x-4==
Szorzattá alakítás
2\left(x-1\right)\left(3x+2\right)
Kiértékelés
2\left(x-1\right)\left(3x+2\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2\left(3x^{2}-x-2\right)
Kiemeljük a következőt: 2.
a+b=-1 ab=3\left(-2\right)=-6
Vegyük a következőt: 3x^{2}-x-2. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx-2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-6 2,-3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
1-6=-5 2-3=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=2
A megoldás az a pár, amelynek összege -1.
\left(3x^{2}-3x\right)+\left(2x-2\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}-x-2) \left(3x^{2}-3x\right)+\left(2x-2\right) alakban.
3x\left(x-1\right)+2\left(x-1\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(x-1\right)\left(3x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
2\left(x-1\right)\left(3x+2\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
6x^{2}-2x-4=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\times 6\left(-4\right)}}{2\times 6}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\times 6\left(-4\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-24\left(-4\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+96}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -4.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{100}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 4 és 96.
x=\frac{-\left(-2\right)±10}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 100.
x=\frac{2±10}{2\times 6}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2±10}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{12}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±10}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 10.
x=1
12 elosztása a következővel: 12.
x=-\frac{8}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±10}{12}). ± előjele negatív. 10 kivonása a következőből: 2.
x=-\frac{2}{3}
A törtet (\frac{-8}{12}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
6x^{2}-2x-4=6\left(x-1\right)\left(x-\left(-\frac{2}{3}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 1 értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{2}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
6x^{2}-2x-4=6\left(x-1\right)\left(x+\frac{2}{3}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
6x^{2}-2x-4=6\left(x-1\right)\times \frac{3x+2}{3}
\frac{2}{3} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
6x^{2}-2x-4=2\left(x-1\right)\left(3x+2\right)
A legnagyobb közös osztó (3) kiejtése itt: 6 és 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}