Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{15}{4} = 3\frac{3}{4} = 3,75
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6=x\times \frac{\frac{1\times 15+1}{15}}{\frac{2}{3}}
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
6=x\times \frac{\frac{15+1}{15}}{\frac{2}{3}}
Összeszorozzuk a következőket: 1 és 15. Az eredmény 15.
6=x\times \frac{\frac{16}{15}}{\frac{2}{3}}
Összeadjuk a következőket: 15 és 1. Az eredmény 16.
6=x\times \frac{16}{15}\times \frac{3}{2}
\frac{16}{15} elosztása a következővel: \frac{2}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{16}{15} értéket megszorozzuk a(z) \frac{2}{3} reciprokával.
6=x\times \frac{16\times 3}{15\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{16}{15} és \frac{3}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
6=x\times \frac{48}{30}
Elvégezzük a törtben (\frac{16\times 3}{15\times 2}) szereplő szorzásokat.
6=x\times \frac{8}{5}
A törtet (\frac{48}{30}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x\times \frac{8}{5}=6
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x=6\times \frac{5}{8}
Mindkét oldalt megszorozzuk \frac{8}{5} reciprokával, azaz ennyivel: \frac{5}{8}.
x=\frac{6\times 5}{8}
Kifejezzük a hányadost (6\times \frac{5}{8}) egyetlen törtként.
x=\frac{30}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 6 és 5. Az eredmény 30.
x=\frac{15}{4}
A törtet (\frac{30}{8}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}