Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{718} + 50}{9} \approx 8,532835779
x = \frac{50 - \sqrt{718}}{9} \approx 2,578275332
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
10x\times 10-9xx=198
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
100x-9xx=198
Összeszorozzuk a következőket: 10 és 10. Az eredmény 100.
100x-9x^{2}=198
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
100x-9x^{2}-198=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 198.
-9x^{2}+100x-198=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-100±\sqrt{100^{2}-4\left(-9\right)\left(-198\right)}}{2\left(-9\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -9 értéket a-ba, a(z) 100 értéket b-be és a(z) -198 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-100±\sqrt{10000-4\left(-9\right)\left(-198\right)}}{2\left(-9\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 100.
x=\frac{-100±\sqrt{10000+36\left(-198\right)}}{2\left(-9\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -9.
x=\frac{-100±\sqrt{10000-7128}}{2\left(-9\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 36 és -198.
x=\frac{-100±\sqrt{2872}}{2\left(-9\right)}
Összeadjuk a következőket: 10000 és -7128.
x=\frac{-100±2\sqrt{718}}{2\left(-9\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2872.
x=\frac{-100±2\sqrt{718}}{-18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -9.
x=\frac{2\sqrt{718}-100}{-18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-100±2\sqrt{718}}{-18}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -100 és 2\sqrt{718}.
x=\frac{50-\sqrt{718}}{9}
-100+2\sqrt{718} elosztása a következővel: -18.
x=\frac{-2\sqrt{718}-100}{-18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-100±2\sqrt{718}}{-18}). ± előjele negatív. 2\sqrt{718} kivonása a következőből: -100.
x=\frac{\sqrt{718}+50}{9}
-100-2\sqrt{718} elosztása a következővel: -18.
x=\frac{50-\sqrt{718}}{9} x=\frac{\sqrt{718}+50}{9}
Megoldottuk az egyenletet.
10x\times 10-9xx=198
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
100x-9xx=198
Összeszorozzuk a következőket: 10 és 10. Az eredmény 100.
100x-9x^{2}=198
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
-9x^{2}+100x=198
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-9x^{2}+100x}{-9}=\frac{198}{-9}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -9.
x^{2}+\frac{100}{-9}x=\frac{198}{-9}
A(z) -9 értékkel való osztás eltünteti a(z) -9 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{100}{9}x=\frac{198}{-9}
100 elosztása a következővel: -9.
x^{2}-\frac{100}{9}x=-22
198 elosztása a következővel: -9.
x^{2}-\frac{100}{9}x+\left(-\frac{50}{9}\right)^{2}=-22+\left(-\frac{50}{9}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{100}{9} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{50}{9}. Ezután hozzáadjuk -\frac{50}{9} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{100}{9}x+\frac{2500}{81}=-22+\frac{2500}{81}
A(z) -\frac{50}{9} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{100}{9}x+\frac{2500}{81}=\frac{718}{81}
Összeadjuk a következőket: -22 és \frac{2500}{81}.
\left(x-\frac{50}{9}\right)^{2}=\frac{718}{81}
Tényezőkre x^{2}-\frac{100}{9}x+\frac{2500}{81}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{50}{9}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{718}{81}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{50}{9}=\frac{\sqrt{718}}{9} x-\frac{50}{9}=-\frac{\sqrt{718}}{9}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{718}+50}{9} x=\frac{50-\sqrt{718}}{9}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{50}{9}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}