Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{3+\sqrt{5}i}{28}\approx 0,107142857+0,079859571i
x=\frac{-\sqrt{5}i+3}{28}\approx 0,107142857-0,079859571i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
56x^{2}-12x+1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{\left(-12\right)^{2}-4\times 56}}{2\times 56}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 56 értéket a-ba, a(z) -12 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-4\times 56}}{2\times 56}
Négyzetre emeljük a következőt: -12.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-224}}{2\times 56}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 56.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{-80}}{2\times 56}
Összeadjuk a következőket: 144 és -224.
x=\frac{-\left(-12\right)±4\sqrt{5}i}{2\times 56}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -80.
x=\frac{12±4\sqrt{5}i}{2\times 56}
-12 ellentettje 12.
x=\frac{12±4\sqrt{5}i}{112}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 56.
x=\frac{12+4\sqrt{5}i}{112}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{12±4\sqrt{5}i}{112}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 12 és 4i\sqrt{5}.
x=\frac{3+\sqrt{5}i}{28}
12+4i\sqrt{5} elosztása a következővel: 112.
x=\frac{-4\sqrt{5}i+12}{112}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{12±4\sqrt{5}i}{112}). ± előjele negatív. 4i\sqrt{5} kivonása a következőből: 12.
x=\frac{-\sqrt{5}i+3}{28}
12-4i\sqrt{5} elosztása a következővel: 112.
x=\frac{3+\sqrt{5}i}{28} x=\frac{-\sqrt{5}i+3}{28}
Megoldottuk az egyenletet.
56x^{2}-12x+1=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
56x^{2}-12x+1-1=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
56x^{2}-12x=-1
Ha kivonjuk a(z) 1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{56x^{2}-12x}{56}=-\frac{1}{56}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 56.
x^{2}+\left(-\frac{12}{56}\right)x=-\frac{1}{56}
A(z) 56 értékkel való osztás eltünteti a(z) 56 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{3}{14}x=-\frac{1}{56}
A törtet (\frac{-12}{56}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{3}{14}x+\left(-\frac{3}{28}\right)^{2}=-\frac{1}{56}+\left(-\frac{3}{28}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{3}{14} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{28}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{28} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{3}{14}x+\frac{9}{784}=-\frac{1}{56}+\frac{9}{784}
A(z) -\frac{3}{28} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{3}{14}x+\frac{9}{784}=-\frac{5}{784}
-\frac{1}{56} és \frac{9}{784} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{3}{28}\right)^{2}=-\frac{5}{784}
Tényezőkre x^{2}-\frac{3}{14}x+\frac{9}{784}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{28}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{5}{784}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{28}=\frac{\sqrt{5}i}{28} x-\frac{3}{28}=-\frac{\sqrt{5}i}{28}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{3+\sqrt{5}i}{28} x=\frac{-\sqrt{5}i+3}{28}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{28}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}