Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{3\sqrt{10}}{2}-1\approx 3,74341649
x=-\frac{3\sqrt{10}}{2}-1\approx -5,74341649
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
54\left(1+x\right)^{2}=1215
Összeszorozzuk a következőket: 1+x és 1+x. Az eredmény \left(1+x\right)^{2}.
54\left(1+2x+x^{2}\right)=1215
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(1+x\right)^{2}).
54+108x+54x^{2}=1215
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 54 és 1+2x+x^{2}.
54+108x+54x^{2}-1215=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1215.
-1161+108x+54x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 1215 értékből a(z) 54 értéket. Az eredmény -1161.
54x^{2}+108x-1161=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-108±\sqrt{108^{2}-4\times 54\left(-1161\right)}}{2\times 54}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 54 értéket a-ba, a(z) 108 értéket b-be és a(z) -1161 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-108±\sqrt{11664-4\times 54\left(-1161\right)}}{2\times 54}
Négyzetre emeljük a következőt: 108.
x=\frac{-108±\sqrt{11664-216\left(-1161\right)}}{2\times 54}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 54.
x=\frac{-108±\sqrt{11664+250776}}{2\times 54}
Összeszorozzuk a következőket: -216 és -1161.
x=\frac{-108±\sqrt{262440}}{2\times 54}
Összeadjuk a következőket: 11664 és 250776.
x=\frac{-108±162\sqrt{10}}{2\times 54}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 262440.
x=\frac{-108±162\sqrt{10}}{108}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 54.
x=\frac{162\sqrt{10}-108}{108}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-108±162\sqrt{10}}{108}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -108 és 162\sqrt{10}.
x=\frac{3\sqrt{10}}{2}-1
-108+162\sqrt{10} elosztása a következővel: 108.
x=\frac{-162\sqrt{10}-108}{108}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-108±162\sqrt{10}}{108}). ± előjele negatív. 162\sqrt{10} kivonása a következőből: -108.
x=-\frac{3\sqrt{10}}{2}-1
-108-162\sqrt{10} elosztása a következővel: 108.
x=\frac{3\sqrt{10}}{2}-1 x=-\frac{3\sqrt{10}}{2}-1
Megoldottuk az egyenletet.
54\left(1+x\right)^{2}=1215
Összeszorozzuk a következőket: 1+x és 1+x. Az eredmény \left(1+x\right)^{2}.
54\left(1+2x+x^{2}\right)=1215
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(1+x\right)^{2}).
54+108x+54x^{2}=1215
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 54 és 1+2x+x^{2}.
108x+54x^{2}=1215-54
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 54.
108x+54x^{2}=1161
Kivonjuk a(z) 54 értékből a(z) 1215 értéket. Az eredmény 1161.
54x^{2}+108x=1161
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{54x^{2}+108x}{54}=\frac{1161}{54}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 54.
x^{2}+\frac{108}{54}x=\frac{1161}{54}
A(z) 54 értékkel való osztás eltünteti a(z) 54 értékkel való szorzást.
x^{2}+2x=\frac{1161}{54}
108 elosztása a következővel: 54.
x^{2}+2x=\frac{43}{2}
A törtet (\frac{1161}{54}) leegyszerűsítjük 27 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+2x+1^{2}=\frac{43}{2}+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=\frac{43}{2}+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=\frac{45}{2}
Összeadjuk a következőket: \frac{43}{2} és 1.
\left(x+1\right)^{2}=\frac{45}{2}
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{\frac{45}{2}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=\frac{3\sqrt{10}}{2} x+1=-\frac{3\sqrt{10}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{3\sqrt{10}}{2}-1 x=-\frac{3\sqrt{10}}{2}-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}