Megoldás a(z) y változóra
y = -\frac{12}{5} = -2\frac{2}{5} = -2,4
y=3
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-3 ab=5\left(-36\right)=-180
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 5y^{2}+ay+by-36 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-180 2,-90 3,-60 4,-45 5,-36 6,-30 9,-20 10,-18 12,-15
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -180.
1-180=-179 2-90=-88 3-60=-57 4-45=-41 5-36=-31 6-30=-24 9-20=-11 10-18=-8 12-15=-3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-15 b=12
A megoldás az a pár, amelynek összege -3.
\left(5y^{2}-15y\right)+\left(12y-36\right)
Átírjuk az értéket (5y^{2}-3y-36) \left(5y^{2}-15y\right)+\left(12y-36\right) alakban.
5y\left(y-3\right)+12\left(y-3\right)
A 5y a második csoportban lévő első és 12 faktort.
\left(y-3\right)\left(5y+12\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) y-3 általános kifejezést a zárójelből.
y=3 y=-\frac{12}{5}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a y-3=0 és a 5y+12=0.
5y^{2}-3y-36=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{\left(-3\right)^{2}-4\times 5\left(-36\right)}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) -3 értéket b-be és a(z) -36 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
y=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-4\times 5\left(-36\right)}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
y=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-20\left(-36\right)}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
y=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9+720}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és -36.
y=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{729}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 9 és 720.
y=\frac{-\left(-3\right)±27}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 729.
y=\frac{3±27}{2\times 5}
-3 ellentettje 3.
y=\frac{3±27}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
y=\frac{30}{10}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{3±27}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 3 és 27.
y=3
30 elosztása a következővel: 10.
y=-\frac{24}{10}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{3±27}{10}). ± előjele negatív. 27 kivonása a következőből: 3.
y=-\frac{12}{5}
A törtet (\frac{-24}{10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
y=3 y=-\frac{12}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
5y^{2}-3y-36=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
5y^{2}-3y-36-\left(-36\right)=-\left(-36\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 36.
5y^{2}-3y=-\left(-36\right)
Ha kivonjuk a(z) -36 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
5y^{2}-3y=36
-36 kivonása a következőből: 0.
\frac{5y^{2}-3y}{5}=\frac{36}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
y^{2}-\frac{3}{5}y=\frac{36}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
y^{2}-\frac{3}{5}y+\left(-\frac{3}{10}\right)^{2}=\frac{36}{5}+\left(-\frac{3}{10}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{3}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{10}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{10} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
y^{2}-\frac{3}{5}y+\frac{9}{100}=\frac{36}{5}+\frac{9}{100}
A(z) -\frac{3}{10} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
y^{2}-\frac{3}{5}y+\frac{9}{100}=\frac{729}{100}
\frac{36}{5} és \frac{9}{100} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(y-\frac{3}{10}\right)^{2}=\frac{729}{100}
Tényezőkre y^{2}-\frac{3}{5}y+\frac{9}{100}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(y-\frac{3}{10}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{729}{100}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
y-\frac{3}{10}=\frac{27}{10} y-\frac{3}{10}=-\frac{27}{10}
Egyszerűsítünk.
y=3 y=-\frac{12}{5}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{10}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}