Szorzattá alakítás
\left(y-1\right)\left(5y+14\right)
Kiértékelés
\left(y-1\right)\left(5y+14\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=9 ab=5\left(-14\right)=-70
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 5y^{2}+ay+by-14 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,70 -2,35 -5,14 -7,10
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -70.
-1+70=69 -2+35=33 -5+14=9 -7+10=3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-5 b=14
A megoldás az a pár, amelynek összege 9.
\left(5y^{2}-5y\right)+\left(14y-14\right)
Átírjuk az értéket (5y^{2}+9y-14) \left(5y^{2}-5y\right)+\left(14y-14\right) alakban.
5y\left(y-1\right)+14\left(y-1\right)
A 5y a második csoportban lévő első és 14 faktort.
\left(y-1\right)\left(5y+14\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) y-1 általános kifejezést a zárójelből.
5y^{2}+9y-14=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
y=\frac{-9±\sqrt{9^{2}-4\times 5\left(-14\right)}}{2\times 5}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y=\frac{-9±\sqrt{81-4\times 5\left(-14\right)}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: 9.
y=\frac{-9±\sqrt{81-20\left(-14\right)}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
y=\frac{-9±\sqrt{81+280}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és -14.
y=\frac{-9±\sqrt{361}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 81 és 280.
y=\frac{-9±19}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 361.
y=\frac{-9±19}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
y=\frac{10}{10}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-9±19}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -9 és 19.
y=1
10 elosztása a következővel: 10.
y=-\frac{28}{10}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-9±19}{10}). ± előjele negatív. 19 kivonása a következőből: -9.
y=-\frac{14}{5}
A törtet (\frac{-28}{10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
5y^{2}+9y-14=5\left(y-1\right)\left(y-\left(-\frac{14}{5}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 1 értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{14}{5} értéket pedig x_{2} helyére.
5y^{2}+9y-14=5\left(y-1\right)\left(y+\frac{14}{5}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
5y^{2}+9y-14=5\left(y-1\right)\times \frac{5y+14}{5}
\frac{14}{5} és y összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
5y^{2}+9y-14=\left(y-1\right)\left(5y+14\right)
A legnagyobb közös osztó (5) kiejtése itt: 5 és 5.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}