Megoldás a(z) x változóra
x=-1
x = \frac{5}{2} = 2\frac{1}{2} = 2,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5x-2\left(x-1\right)\left(3-x\right)-11=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 11.
5x+\left(-2x+2\right)\left(3-x\right)-11=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2 és x-1.
5x-8x+2x^{2}+6-11=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (-2x+2 és 3-x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
-3x+2x^{2}+6-11=0
Összevonjuk a következőket: 5x és -8x. Az eredmény -3x.
-3x+2x^{2}-5=0
Kivonjuk a(z) 11 értékből a(z) 6 értéket. Az eredmény -5.
2x^{2}-3x-5=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{\left(-3\right)^{2}-4\times 2\left(-5\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -3 értéket b-be és a(z) -5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-4\times 2\left(-5\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-8\left(-5\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9+40}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -5.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{49}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 9 és 40.
x=\frac{-\left(-3\right)±7}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
x=\frac{3±7}{2\times 2}
-3 ellentettje 3.
x=\frac{3±7}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{10}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{3±7}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 3 és 7.
x=\frac{5}{2}
A törtet (\frac{10}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{4}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{3±7}{4}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: 3.
x=-1
-4 elosztása a következővel: 4.
x=\frac{5}{2} x=-1
Megoldottuk az egyenletet.
5x-2\left(x-1\right)\left(3-x\right)=11
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 2. Az eredmény -2.
5x+\left(-2x+2\right)\left(3-x\right)=11
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2 és x-1.
5x-8x+2x^{2}+6=11
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (-2x+2 és 3-x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
-3x+2x^{2}+6=11
Összevonjuk a következőket: 5x és -8x. Az eredmény -3x.
-3x+2x^{2}=11-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
-3x+2x^{2}=5
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) 11 értéket. Az eredmény 5.
2x^{2}-3x=5
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{2x^{2}-3x}{2}=\frac{5}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}-\frac{3}{2}x=\frac{5}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\left(-\frac{3}{4}\right)^{2}=\frac{5}{2}+\left(-\frac{3}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{3}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}=\frac{5}{2}+\frac{9}{16}
A(z) -\frac{3}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}=\frac{49}{16}
\frac{5}{2} és \frac{9}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{3}{4}\right)^{2}=\frac{49}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{4}=\frac{7}{4} x-\frac{3}{4}=-\frac{7}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{5}{2} x=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}