Megoldás a(z) x változóra
x=-1
x=\frac{2}{5}=0,4
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5x^{2}-7x-6+10x=-4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 10x.
5x^{2}+3x-6=-4
Összevonjuk a következőket: -7x és 10x. Az eredmény 3x.
5x^{2}+3x-6+4=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
5x^{2}+3x-2=0
Összeadjuk a következőket: -6 és 4. Az eredmény -2.
a+b=3 ab=5\left(-2\right)=-10
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 5x^{2}+ax+bx-2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,10 -2,5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -10.
-1+10=9 -2+5=3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege 3.
\left(5x^{2}-2x\right)+\left(5x-2\right)
Átírjuk az értéket (5x^{2}+3x-2) \left(5x^{2}-2x\right)+\left(5x-2\right) alakban.
x\left(5x-2\right)+5x-2
Emelje ki a(z) x elemet a(z) 5x^{2}-2x kifejezésből.
\left(5x-2\right)\left(x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5x-2 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{2}{5} x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 5x-2=0 és a x+1=0.
5x^{2}-7x-6+10x=-4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 10x.
5x^{2}+3x-6=-4
Összevonjuk a következőket: -7x és 10x. Az eredmény 3x.
5x^{2}+3x-6+4=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
5x^{2}+3x-2=0
Összeadjuk a következőket: -6 és 4. Az eredmény -2.
x=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4\times 5\left(-2\right)}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) 3 értéket b-be és a(z) -2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-3±\sqrt{9-4\times 5\left(-2\right)}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
x=\frac{-3±\sqrt{9-20\left(-2\right)}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-3±\sqrt{9+40}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és -2.
x=\frac{-3±\sqrt{49}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 9 és 40.
x=\frac{-3±7}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
x=\frac{-3±7}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=\frac{4}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±7}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és 7.
x=\frac{2}{5}
A törtet (\frac{4}{10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{10}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±7}{10}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: -3.
x=-1
-10 elosztása a következővel: 10.
x=\frac{2}{5} x=-1
Megoldottuk az egyenletet.
5x^{2}-7x-6+10x=-4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 10x.
5x^{2}+3x-6=-4
Összevonjuk a következőket: -7x és 10x. Az eredmény 3x.
5x^{2}+3x=-4+6
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6.
5x^{2}+3x=2
Összeadjuk a következőket: -4 és 6. Az eredmény 2.
\frac{5x^{2}+3x}{5}=\frac{2}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
x^{2}+\frac{3}{5}x=\frac{2}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{3}{5}x+\left(\frac{3}{10}\right)^{2}=\frac{2}{5}+\left(\frac{3}{10}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{3}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{10}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{10} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{3}{5}x+\frac{9}{100}=\frac{2}{5}+\frac{9}{100}
A(z) \frac{3}{10} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{3}{5}x+\frac{9}{100}=\frac{49}{100}
\frac{2}{5} és \frac{9}{100} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{3}{10}\right)^{2}=\frac{49}{100}
Tényezőkre x^{2}+\frac{3}{5}x+\frac{9}{100}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{3}{10}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{100}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{3}{10}=\frac{7}{10} x+\frac{3}{10}=-\frac{7}{10}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{2}{5} x=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{10}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}