Megoldás a(z) x változóra
x=-4
x=-\frac{1}{5}=-0,2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=21 ab=5\times 4=20
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 5x^{2}+ax+bx+4 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,20 2,10 4,5
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 20.
1+20=21 2+10=12 4+5=9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=1 b=20
A megoldás az a pár, amelynek összege 21.
\left(5x^{2}+x\right)+\left(20x+4\right)
Átírjuk az értéket (5x^{2}+21x+4) \left(5x^{2}+x\right)+\left(20x+4\right) alakban.
x\left(5x+1\right)+4\left(5x+1\right)
A x a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(5x+1\right)\left(x+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5x+1 általános kifejezést a zárójelből.
x=-\frac{1}{5} x=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 5x+1=0 és a x+4=0.
5x^{2}+21x+4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-21±\sqrt{21^{2}-4\times 5\times 4}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) 21 értéket b-be és a(z) 4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-21±\sqrt{441-4\times 5\times 4}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: 21.
x=\frac{-21±\sqrt{441-20\times 4}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-21±\sqrt{441-80}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és 4.
x=\frac{-21±\sqrt{361}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 441 és -80.
x=\frac{-21±19}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 361.
x=\frac{-21±19}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=-\frac{2}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-21±19}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -21 és 19.
x=-\frac{1}{5}
A törtet (\frac{-2}{10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{40}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-21±19}{10}). ± előjele negatív. 19 kivonása a következőből: -21.
x=-4
-40 elosztása a következővel: 10.
x=-\frac{1}{5} x=-4
Megoldottuk az egyenletet.
5x^{2}+21x+4=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
5x^{2}+21x+4-4=-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 4.
5x^{2}+21x=-4
Ha kivonjuk a(z) 4 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{5x^{2}+21x}{5}=-\frac{4}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
x^{2}+\frac{21}{5}x=-\frac{4}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{21}{5}x+\left(\frac{21}{10}\right)^{2}=-\frac{4}{5}+\left(\frac{21}{10}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{21}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{21}{10}. Ezután hozzáadjuk \frac{21}{10} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{21}{5}x+\frac{441}{100}=-\frac{4}{5}+\frac{441}{100}
A(z) \frac{21}{10} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{21}{5}x+\frac{441}{100}=\frac{361}{100}
-\frac{4}{5} és \frac{441}{100} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{21}{10}\right)^{2}=\frac{361}{100}
Tényezőkre x^{2}+\frac{21}{5}x+\frac{441}{100}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{21}{10}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{361}{100}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{21}{10}=\frac{19}{10} x+\frac{21}{10}=-\frac{19}{10}
Egyszerűsítünk.
x=-\frac{1}{5} x=-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{21}{10}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}