Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{-1+\sqrt{39}i}{5}\approx -0,2+1,2489996i
x=\frac{-\sqrt{39}i-1}{5}\approx -0,2-1,2489996i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5x^{2}+2x+8=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\times 5\times 8}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) 8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\times 5\times 8}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4-20\times 8}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-2±\sqrt{4-160}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és 8.
x=\frac{-2±\sqrt{-156}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 4 és -160.
x=\frac{-2±2\sqrt{39}i}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -156.
x=\frac{-2±2\sqrt{39}i}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=\frac{-2+2\sqrt{39}i}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±2\sqrt{39}i}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 2i\sqrt{39}.
x=\frac{-1+\sqrt{39}i}{5}
-2+2i\sqrt{39} elosztása a következővel: 10.
x=\frac{-2\sqrt{39}i-2}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±2\sqrt{39}i}{10}). ± előjele negatív. 2i\sqrt{39} kivonása a következőből: -2.
x=\frac{-\sqrt{39}i-1}{5}
-2-2i\sqrt{39} elosztása a következővel: 10.
x=\frac{-1+\sqrt{39}i}{5} x=\frac{-\sqrt{39}i-1}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
5x^{2}+2x+8=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
5x^{2}+2x+8-8=-8
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 8.
5x^{2}+2x=-8
Ha kivonjuk a(z) 8 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{5x^{2}+2x}{5}=-\frac{8}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
x^{2}+\frac{2}{5}x=-\frac{8}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{2}{5}x+\left(\frac{1}{5}\right)^{2}=-\frac{8}{5}+\left(\frac{1}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{2}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{5}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{2}{5}x+\frac{1}{25}=-\frac{8}{5}+\frac{1}{25}
A(z) \frac{1}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{2}{5}x+\frac{1}{25}=-\frac{39}{25}
-\frac{8}{5} és \frac{1}{25} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{5}\right)^{2}=-\frac{39}{25}
Tényezőkre x^{2}+\frac{2}{5}x+\frac{1}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{5}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{39}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{5}=\frac{\sqrt{39}i}{5} x+\frac{1}{5}=-\frac{\sqrt{39}i}{5}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{-1+\sqrt{39}i}{5} x=\frac{-\sqrt{39}i-1}{5}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}