Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{2\sqrt{19}-9}{5}\approx -0,056440423
x=\frac{-2\sqrt{19}-9}{5}\approx -3,543559577
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5x^{2}+18x+1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-18±\sqrt{18^{2}-4\times 5}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) 18 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-18±\sqrt{324-4\times 5}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: 18.
x=\frac{-18±\sqrt{324-20}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-18±\sqrt{304}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 324 és -20.
x=\frac{-18±4\sqrt{19}}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 304.
x=\frac{-18±4\sqrt{19}}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=\frac{4\sqrt{19}-18}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-18±4\sqrt{19}}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -18 és 4\sqrt{19}.
x=\frac{2\sqrt{19}-9}{5}
-18+4\sqrt{19} elosztása a következővel: 10.
x=\frac{-4\sqrt{19}-18}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-18±4\sqrt{19}}{10}). ± előjele negatív. 4\sqrt{19} kivonása a következőből: -18.
x=\frac{-2\sqrt{19}-9}{5}
-18-4\sqrt{19} elosztása a következővel: 10.
x=\frac{2\sqrt{19}-9}{5} x=\frac{-2\sqrt{19}-9}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
5x^{2}+18x+1=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
5x^{2}+18x+1-1=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
5x^{2}+18x=-1
Ha kivonjuk a(z) 1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{5x^{2}+18x}{5}=-\frac{1}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
x^{2}+\frac{18}{5}x=-\frac{1}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{18}{5}x+\left(\frac{9}{5}\right)^{2}=-\frac{1}{5}+\left(\frac{9}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{18}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{9}{5}. Ezután hozzáadjuk \frac{9}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{18}{5}x+\frac{81}{25}=-\frac{1}{5}+\frac{81}{25}
A(z) \frac{9}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{18}{5}x+\frac{81}{25}=\frac{76}{25}
-\frac{1}{5} és \frac{81}{25} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{9}{5}\right)^{2}=\frac{76}{25}
Tényezőkre x^{2}+\frac{18}{5}x+\frac{81}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{9}{5}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{76}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{9}{5}=\frac{2\sqrt{19}}{5} x+\frac{9}{5}=-\frac{2\sqrt{19}}{5}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{2\sqrt{19}-9}{5} x=\frac{-2\sqrt{19}-9}{5}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{9}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}