Szorzattá alakítás
5\left(x+1\right)^{2}
Kiértékelés
5\left(x+1\right)^{2}
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5\left(x^{2}+2x+1\right)
Kiemeljük a következőt: 5.
\left(x+1\right)^{2}
Vegyük a következőt: x^{2}+2x+1. Használja a tökéletes négyzetes képletet, a^{2}+2ab+b^{2}=\left(a+b\right)^{2} a=x és b=1.
5\left(x+1\right)^{2}
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
factor(5x^{2}+10x+5)
Ez a háromtagú kifejezés teljes négyzet alakban van, esetleg meg van szorozva egy közös tényezővel. A teljes négyzet szorzattá alakításához ki kell számolni az első és az utolsó tag négyzetgyökét.
gcf(5,10,5)=5
Megkeressük az együtthatók legnagyobb közös osztóját.
5\left(x^{2}+2x+1\right)
Kiemeljük a következőt: 5.
5\left(x+1\right)^{2}
A trinom teljes négyzet annak a binomnak a négyzete, amely az első és az utolsó tag négyzetgyökének összege vagy különbsége, ahol az előjelet a trinom középső tagjának előjele adja meg.
5x^{2}+10x+5=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-10±\sqrt{10^{2}-4\times 5\times 5}}{2\times 5}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-10±\sqrt{100-4\times 5\times 5}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: 10.
x=\frac{-10±\sqrt{100-20\times 5}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-10±\sqrt{100-100}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és 5.
x=\frac{-10±\sqrt{0}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 100 és -100.
x=\frac{-10±0}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=\frac{-10±0}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
5x^{2}+10x+5=5\left(x-\left(-1\right)\right)\left(x-\left(-1\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -1 értéket x_{1} helyére, a(z) -1 értéket pedig x_{2} helyére.
5x^{2}+10x+5=5\left(x+1\right)\left(x+1\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}