Megoldás a(z) w változóra
w=-\frac{3}{5}=-0,6
w=-2
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5w^{2}+13w+6=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6.
a+b=13 ab=5\times 6=30
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 5w^{2}+aw+bw+6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,30 2,15 3,10 5,6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 30.
1+30=31 2+15=17 3+10=13 5+6=11
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=3 b=10
A megoldás az a pár, amelynek összege 13.
\left(5w^{2}+3w\right)+\left(10w+6\right)
Átírjuk az értéket (5w^{2}+13w+6) \left(5w^{2}+3w\right)+\left(10w+6\right) alakban.
w\left(5w+3\right)+2\left(5w+3\right)
A w a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(5w+3\right)\left(w+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5w+3 általános kifejezést a zárójelből.
w=-\frac{3}{5} w=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 5w+3=0 és a w+2=0.
5w^{2}+13w=-6
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
5w^{2}+13w-\left(-6\right)=-6-\left(-6\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 6.
5w^{2}+13w-\left(-6\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -6 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
5w^{2}+13w+6=0
-6 kivonása a következőből: 0.
w=\frac{-13±\sqrt{13^{2}-4\times 5\times 6}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) 13 értéket b-be és a(z) 6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
w=\frac{-13±\sqrt{169-4\times 5\times 6}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: 13.
w=\frac{-13±\sqrt{169-20\times 6}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
w=\frac{-13±\sqrt{169-120}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és 6.
w=\frac{-13±\sqrt{49}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 169 és -120.
w=\frac{-13±7}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
w=\frac{-13±7}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
w=-\frac{6}{10}
Megoldjuk az egyenletet (w=\frac{-13±7}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -13 és 7.
w=-\frac{3}{5}
A törtet (\frac{-6}{10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
w=-\frac{20}{10}
Megoldjuk az egyenletet (w=\frac{-13±7}{10}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: -13.
w=-2
-20 elosztása a következővel: 10.
w=-\frac{3}{5} w=-2
Megoldottuk az egyenletet.
5w^{2}+13w=-6
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{5w^{2}+13w}{5}=-\frac{6}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
w^{2}+\frac{13}{5}w=-\frac{6}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
w^{2}+\frac{13}{5}w+\left(\frac{13}{10}\right)^{2}=-\frac{6}{5}+\left(\frac{13}{10}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{13}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{13}{10}. Ezután hozzáadjuk \frac{13}{10} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
w^{2}+\frac{13}{5}w+\frac{169}{100}=-\frac{6}{5}+\frac{169}{100}
A(z) \frac{13}{10} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
w^{2}+\frac{13}{5}w+\frac{169}{100}=\frac{49}{100}
-\frac{6}{5} és \frac{169}{100} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(w+\frac{13}{10}\right)^{2}=\frac{49}{100}
Tényezőkre w^{2}+\frac{13}{5}w+\frac{169}{100}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(w+\frac{13}{10}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{100}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
w+\frac{13}{10}=\frac{7}{10} w+\frac{13}{10}=-\frac{7}{10}
Egyszerűsítünk.
w=-\frac{3}{5} w=-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{13}{10}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}