Szorzattá alakítás
5\left(v+2\right)\left(v+7\right)
Kiértékelés
5\left(v+2\right)\left(v+7\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5\left(v^{2}+9v+14\right)
Kiemeljük a következőt: 5.
a+b=9 ab=1\times 14=14
Vegyük a következőt: v^{2}+9v+14. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk v^{2}+av+bv+14 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,14 2,7
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 14.
1+14=15 2+7=9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=2 b=7
A megoldás az a pár, amelynek összege 9.
\left(v^{2}+2v\right)+\left(7v+14\right)
Átírjuk az értéket (v^{2}+9v+14) \left(v^{2}+2v\right)+\left(7v+14\right) alakban.
v\left(v+2\right)+7\left(v+2\right)
A v a második csoportban lévő első és 7 faktort.
\left(v+2\right)\left(v+7\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) v+2 általános kifejezést a zárójelből.
5\left(v+2\right)\left(v+7\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
5v^{2}+45v+70=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
v=\frac{-45±\sqrt{45^{2}-4\times 5\times 70}}{2\times 5}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
v=\frac{-45±\sqrt{2025-4\times 5\times 70}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: 45.
v=\frac{-45±\sqrt{2025-20\times 70}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
v=\frac{-45±\sqrt{2025-1400}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és 70.
v=\frac{-45±\sqrt{625}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 2025 és -1400.
v=\frac{-45±25}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 625.
v=\frac{-45±25}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
v=-\frac{20}{10}
Megoldjuk az egyenletet (v=\frac{-45±25}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -45 és 25.
v=-2
-20 elosztása a következővel: 10.
v=-\frac{70}{10}
Megoldjuk az egyenletet (v=\frac{-45±25}{10}). ± előjele negatív. 25 kivonása a következőből: -45.
v=-7
-70 elosztása a következővel: 10.
5v^{2}+45v+70=5\left(v-\left(-2\right)\right)\left(v-\left(-7\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -2 értéket x_{1} helyére, a(z) -7 értéket pedig x_{2} helyére.
5v^{2}+45v+70=5\left(v+2\right)\left(v+7\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}