Megoldás a(z) t változóra
t=3+\sqrt{39}i\approx 3+6,244997998i
t=-\sqrt{39}i+3\approx 3-6,244997998i
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5t^{2}-30t+240=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{\left(-30\right)^{2}-4\times 5\times 240}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) -30 értéket b-be és a(z) 240 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{900-4\times 5\times 240}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: -30.
t=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{900-20\times 240}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
t=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{900-4800}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és 240.
t=\frac{-\left(-30\right)±\sqrt{-3900}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 900 és -4800.
t=\frac{-\left(-30\right)±10\sqrt{39}i}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -3900.
t=\frac{30±10\sqrt{39}i}{2\times 5}
-30 ellentettje 30.
t=\frac{30±10\sqrt{39}i}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
t=\frac{30+10\sqrt{39}i}{10}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{30±10\sqrt{39}i}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 30 és 10i\sqrt{39}.
t=3+\sqrt{39}i
30+10i\sqrt{39} elosztása a következővel: 10.
t=\frac{-10\sqrt{39}i+30}{10}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{30±10\sqrt{39}i}{10}). ± előjele negatív. 10i\sqrt{39} kivonása a következőből: 30.
t=-\sqrt{39}i+3
30-10i\sqrt{39} elosztása a következővel: 10.
t=3+\sqrt{39}i t=-\sqrt{39}i+3
Megoldottuk az egyenletet.
5t^{2}-30t+240=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
5t^{2}-30t+240-240=-240
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 240.
5t^{2}-30t=-240
Ha kivonjuk a(z) 240 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{5t^{2}-30t}{5}=-\frac{240}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
t^{2}+\left(-\frac{30}{5}\right)t=-\frac{240}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
t^{2}-6t=-\frac{240}{5}
-30 elosztása a következővel: 5.
t^{2}-6t=-48
-240 elosztása a következővel: 5.
t^{2}-6t+\left(-3\right)^{2}=-48+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}-6t+9=-48+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
t^{2}-6t+9=-39
Összeadjuk a következőket: -48 és 9.
\left(t-3\right)^{2}=-39
Tényezőkre t^{2}-6t+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t-3\right)^{2}}=\sqrt{-39}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t-3=\sqrt{39}i t-3=-\sqrt{39}i
Egyszerűsítünk.
t=3+\sqrt{39}i t=-\sqrt{39}i+3
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}