Megoldás a(z) g változóra
g = \frac{\sqrt{46} - 1}{5} \approx 1,156465997
g=\frac{-\sqrt{46}-1}{5}\approx -1,556465997
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5g^{2}+2g-9=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
g=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\times 5\left(-9\right)}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) -9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
g=\frac{-2±\sqrt{4-4\times 5\left(-9\right)}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
g=\frac{-2±\sqrt{4-20\left(-9\right)}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
g=\frac{-2±\sqrt{4+180}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és -9.
g=\frac{-2±\sqrt{184}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 4 és 180.
g=\frac{-2±2\sqrt{46}}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 184.
g=\frac{-2±2\sqrt{46}}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
g=\frac{2\sqrt{46}-2}{10}
Megoldjuk az egyenletet (g=\frac{-2±2\sqrt{46}}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 2\sqrt{46}.
g=\frac{\sqrt{46}-1}{5}
-2+2\sqrt{46} elosztása a következővel: 10.
g=\frac{-2\sqrt{46}-2}{10}
Megoldjuk az egyenletet (g=\frac{-2±2\sqrt{46}}{10}). ± előjele negatív. 2\sqrt{46} kivonása a következőből: -2.
g=\frac{-\sqrt{46}-1}{5}
-2-2\sqrt{46} elosztása a következővel: 10.
g=\frac{\sqrt{46}-1}{5} g=\frac{-\sqrt{46}-1}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
5g^{2}+2g-9=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
5g^{2}+2g-9-\left(-9\right)=-\left(-9\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 9.
5g^{2}+2g=-\left(-9\right)
Ha kivonjuk a(z) -9 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
5g^{2}+2g=9
-9 kivonása a következőből: 0.
\frac{5g^{2}+2g}{5}=\frac{9}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
g^{2}+\frac{2}{5}g=\frac{9}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
g^{2}+\frac{2}{5}g+\left(\frac{1}{5}\right)^{2}=\frac{9}{5}+\left(\frac{1}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{2}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{5}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
g^{2}+\frac{2}{5}g+\frac{1}{25}=\frac{9}{5}+\frac{1}{25}
A(z) \frac{1}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
g^{2}+\frac{2}{5}g+\frac{1}{25}=\frac{46}{25}
\frac{9}{5} és \frac{1}{25} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(g+\frac{1}{5}\right)^{2}=\frac{46}{25}
Tényezőkre g^{2}+\frac{2}{5}g+\frac{1}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(g+\frac{1}{5}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{46}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
g+\frac{1}{5}=\frac{\sqrt{46}}{5} g+\frac{1}{5}=-\frac{\sqrt{46}}{5}
Egyszerűsítünk.
g=\frac{\sqrt{46}-1}{5} g=\frac{-\sqrt{46}-1}{5}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}