Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
Tick mark Image
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

-x^{2}-6x+5=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\left(-1\right)\times 5}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) 5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\left(-1\right)\times 5}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+4\times 5}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+20}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 5.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{56}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 36 és 20.
x=\frac{-\left(-6\right)±2\sqrt{14}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 56.
x=\frac{6±2\sqrt{14}}{2\left(-1\right)}
-6 ellentettje 6.
x=\frac{6±2\sqrt{14}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{2\sqrt{14}+6}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2\sqrt{14}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 2\sqrt{14}.
x=-\left(\sqrt{14}+3\right)
6+2\sqrt{14} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{6-2\sqrt{14}}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2\sqrt{14}}{-2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{14} kivonása a következőből: 6.
x=\sqrt{14}-3
6-2\sqrt{14} elosztása a következővel: -2.
x=-\left(\sqrt{14}+3\right) x=\sqrt{14}-3
Megoldottuk az egyenletet.
-x^{2}-6x+5=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-x^{2}-6x+5-5=-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
-x^{2}-6x=-5
Ha kivonjuk a(z) 5 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{-x^{2}-6x}{-1}=-\frac{5}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{6}{-1}\right)x=-\frac{5}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+6x=-\frac{5}{-1}
-6 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+6x=5
-5 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+6x+3^{2}=5+3^{2}
Elosztjuk a(z) 6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 3. Ezután hozzáadjuk 3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+6x+9=5+9
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
x^{2}+6x+9=14
Összeadjuk a következőket: 5 és 9.
\left(x+3\right)^{2}=14
Tényezőkre x^{2}+6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+3\right)^{2}}=\sqrt{14}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+3=\sqrt{14} x+3=-\sqrt{14}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{14}-3 x=-\sqrt{14}-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3.
-x^{2}-6x+5=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\left(-1\right)\times 5}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) 5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\left(-1\right)\times 5}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+4\times 5}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+20}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 5.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{56}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 36 és 20.
x=\frac{-\left(-6\right)±2\sqrt{14}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 56.
x=\frac{6±2\sqrt{14}}{2\left(-1\right)}
-6 ellentettje 6.
x=\frac{6±2\sqrt{14}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{2\sqrt{14}+6}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2\sqrt{14}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 2\sqrt{14}.
x=-\left(\sqrt{14}+3\right)
6+2\sqrt{14} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{6-2\sqrt{14}}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2\sqrt{14}}{-2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{14} kivonása a következőből: 6.
x=\sqrt{14}-3
6-2\sqrt{14} elosztása a következővel: -2.
x=-\left(\sqrt{14}+3\right) x=\sqrt{14}-3
Megoldottuk az egyenletet.
-x^{2}-6x+5=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-x^{2}-6x+5-5=-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
-x^{2}-6x=-5
Ha kivonjuk a(z) 5 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{-x^{2}-6x}{-1}=-\frac{5}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{6}{-1}\right)x=-\frac{5}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+6x=-\frac{5}{-1}
-6 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+6x=5
-5 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+6x+3^{2}=5+3^{2}
Elosztjuk a(z) 6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 3. Ezután hozzáadjuk 3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+6x+9=5+9
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
x^{2}+6x+9=14
Összeadjuk a következőket: 5 és 9.
\left(x+3\right)^{2}=14
Tényezőkre x^{2}+6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+3\right)^{2}}=\sqrt{14}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+3=\sqrt{14} x+3=-\sqrt{14}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{14}-3 x=-\sqrt{14}-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3.