Szorzattá alakítás
-\left(2x-1\right)\left(4x+5\right)
Kiértékelés
5-6x-8x^{2}
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-8x^{2}-6x+5
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-6 ab=-8\times 5=-40
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -8x^{2}+ax+bx+5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-40 2,-20 4,-10 5,-8
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -40.
1-40=-39 2-20=-18 4-10=-6 5-8=-3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=4 b=-10
A megoldás az a pár, amelynek összege -6.
\left(-8x^{2}+4x\right)+\left(-10x+5\right)
Átírjuk az értéket (-8x^{2}-6x+5) \left(-8x^{2}+4x\right)+\left(-10x+5\right) alakban.
-4x\left(2x-1\right)-5\left(2x-1\right)
A -4x a második csoportban lévő első és -5 faktort.
\left(2x-1\right)\left(-4x-5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-1 általános kifejezést a zárójelből.
-8x^{2}-6x+5=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\left(-8\right)\times 5}}{2\left(-8\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\left(-8\right)\times 5}}{2\left(-8\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+32\times 5}}{2\left(-8\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -8.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+160}}{2\left(-8\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 32 és 5.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{196}}{2\left(-8\right)}
Összeadjuk a következőket: 36 és 160.
x=\frac{-\left(-6\right)±14}{2\left(-8\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 196.
x=\frac{6±14}{2\left(-8\right)}
-6 ellentettje 6.
x=\frac{6±14}{-16}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -8.
x=\frac{20}{-16}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±14}{-16}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 14.
x=-\frac{5}{4}
A törtet (\frac{20}{-16}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{8}{-16}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±14}{-16}). ± előjele negatív. 14 kivonása a következőből: 6.
x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-8}{-16}) leegyszerűsítjük 8 kivonásával és kiejtésével.
-8x^{2}-6x+5=-8\left(x-\left(-\frac{5}{4}\right)\right)\left(x-\frac{1}{2}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -\frac{5}{4} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{1}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
-8x^{2}-6x+5=-8\left(x+\frac{5}{4}\right)\left(x-\frac{1}{2}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
-8x^{2}-6x+5=-8\times \frac{-4x-5}{-4}\left(x-\frac{1}{2}\right)
\frac{5}{4} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-8x^{2}-6x+5=-8\times \frac{-4x-5}{-4}\times \frac{-2x+1}{-2}
\frac{1}{2} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-8x^{2}-6x+5=-8\times \frac{\left(-4x-5\right)\left(-2x+1\right)}{-4\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{-4x-5}{-4} és \frac{-2x+1}{-2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-8x^{2}-6x+5=-8\times \frac{\left(-4x-5\right)\left(-2x+1\right)}{8}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
-8x^{2}-6x+5=-\left(-4x-5\right)\left(-2x+1\right)
A legnagyobb közös osztó (8) kiejtése itt: -8 és 8.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}