Megoldás a(z) t változóra
t = \frac{3 \sqrt{17} + 5}{16} \approx 1,085582305
t=\frac{5-3\sqrt{17}}{16}\approx -0,460582305
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5t=8t^{2}-4
Összevonjuk a következőket: 7t^{2} és t^{2}. Az eredmény 8t^{2}.
5t-8t^{2}=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8t^{2}.
5t-8t^{2}+4=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
-8t^{2}+5t+4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t=\frac{-5±\sqrt{5^{2}-4\left(-8\right)\times 4}}{2\left(-8\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -8 értéket a-ba, a(z) 5 értéket b-be és a(z) 4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-5±\sqrt{25-4\left(-8\right)\times 4}}{2\left(-8\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
t=\frac{-5±\sqrt{25+32\times 4}}{2\left(-8\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -8.
t=\frac{-5±\sqrt{25+128}}{2\left(-8\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 32 és 4.
t=\frac{-5±\sqrt{153}}{2\left(-8\right)}
Összeadjuk a következőket: 25 és 128.
t=\frac{-5±3\sqrt{17}}{2\left(-8\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 153.
t=\frac{-5±3\sqrt{17}}{-16}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -8.
t=\frac{3\sqrt{17}-5}{-16}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-5±3\sqrt{17}}{-16}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -5 és 3\sqrt{17}.
t=\frac{5-3\sqrt{17}}{16}
-5+3\sqrt{17} elosztása a következővel: -16.
t=\frac{-3\sqrt{17}-5}{-16}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-5±3\sqrt{17}}{-16}). ± előjele negatív. 3\sqrt{17} kivonása a következőből: -5.
t=\frac{3\sqrt{17}+5}{16}
-5-3\sqrt{17} elosztása a következővel: -16.
t=\frac{5-3\sqrt{17}}{16} t=\frac{3\sqrt{17}+5}{16}
Megoldottuk az egyenletet.
5t=8t^{2}-4
Összevonjuk a következőket: 7t^{2} és t^{2}. Az eredmény 8t^{2}.
5t-8t^{2}=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8t^{2}.
-8t^{2}+5t=-4
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-8t^{2}+5t}{-8}=-\frac{4}{-8}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -8.
t^{2}+\frac{5}{-8}t=-\frac{4}{-8}
A(z) -8 értékkel való osztás eltünteti a(z) -8 értékkel való szorzást.
t^{2}-\frac{5}{8}t=-\frac{4}{-8}
5 elosztása a következővel: -8.
t^{2}-\frac{5}{8}t=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-4}{-8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
t^{2}-\frac{5}{8}t+\left(-\frac{5}{16}\right)^{2}=\frac{1}{2}+\left(-\frac{5}{16}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{5}{8} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{16}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{16} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}-\frac{5}{8}t+\frac{25}{256}=\frac{1}{2}+\frac{25}{256}
A(z) -\frac{5}{16} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
t^{2}-\frac{5}{8}t+\frac{25}{256}=\frac{153}{256}
\frac{1}{2} és \frac{25}{256} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(t-\frac{5}{16}\right)^{2}=\frac{153}{256}
Tényezőkre t^{2}-\frac{5}{8}t+\frac{25}{256}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t-\frac{5}{16}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{153}{256}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t-\frac{5}{16}=\frac{3\sqrt{17}}{16} t-\frac{5}{16}=-\frac{3\sqrt{17}}{16}
Egyszerűsítünk.
t=\frac{3\sqrt{17}+5}{16} t=\frac{5-3\sqrt{17}}{16}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{16}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}