Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{4}{5}=-0,8
x=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-6 ab=5\left(-8\right)=-40
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 5x^{2}+ax+bx-8 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-40 2,-20 4,-10 5,-8
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -40.
1-40=-39 2-20=-18 4-10=-6 5-8=-3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-10 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege -6.
\left(5x^{2}-10x\right)+\left(4x-8\right)
Átírjuk az értéket (5x^{2}-6x-8) \left(5x^{2}-10x\right)+\left(4x-8\right) alakban.
5x\left(x-2\right)+4\left(x-2\right)
A 5x a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(x-2\right)\left(5x+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-2 általános kifejezést a zárójelből.
x=2 x=-\frac{4}{5}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-2=0 és a 5x+4=0.
5x^{2}-6x-8=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\times 5\left(-8\right)}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) -8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\times 5\left(-8\right)}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-20\left(-8\right)}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+160}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és -8.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{196}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 36 és 160.
x=\frac{-\left(-6\right)±14}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 196.
x=\frac{6±14}{2\times 5}
-6 ellentettje 6.
x=\frac{6±14}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=\frac{20}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±14}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 14.
x=2
20 elosztása a következővel: 10.
x=-\frac{8}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±14}{10}). ± előjele negatív. 14 kivonása a következőből: 6.
x=-\frac{4}{5}
A törtet (\frac{-8}{10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=2 x=-\frac{4}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
5x^{2}-6x-8=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
5x^{2}-6x-8-\left(-8\right)=-\left(-8\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 8.
5x^{2}-6x=-\left(-8\right)
Ha kivonjuk a(z) -8 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
5x^{2}-6x=8
-8 kivonása a következőből: 0.
\frac{5x^{2}-6x}{5}=\frac{8}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
x^{2}-\frac{6}{5}x=\frac{8}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{6}{5}x+\left(-\frac{3}{5}\right)^{2}=\frac{8}{5}+\left(-\frac{3}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{6}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{5}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{6}{5}x+\frac{9}{25}=\frac{8}{5}+\frac{9}{25}
A(z) -\frac{3}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{6}{5}x+\frac{9}{25}=\frac{49}{25}
\frac{8}{5} és \frac{9}{25} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{3}{5}\right)^{2}=\frac{49}{25}
Tényezőkre x^{2}-\frac{6}{5}x+\frac{9}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{5}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{5}=\frac{7}{5} x-\frac{3}{5}=-\frac{7}{5}
Egyszerűsítünk.
x=2 x=-\frac{4}{5}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}