Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{1}{5}+\frac{7}{5}i=0,2+1,4i
x=\frac{1}{5}-\frac{7}{5}i=0,2-1,4i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5x^{2}-2x+10=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\times 5\times 10}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) 10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\times 5\times 10}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-20\times 10}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-200}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és 10.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{-196}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 4 és -200.
x=\frac{-\left(-2\right)±14i}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -196.
x=\frac{2±14i}{2\times 5}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2±14i}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=\frac{2+14i}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±14i}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 14i.
x=\frac{1}{5}+\frac{7}{5}i
2+14i elosztása a következővel: 10.
x=\frac{2-14i}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±14i}{10}). ± előjele negatív. 14i kivonása a következőből: 2.
x=\frac{1}{5}-\frac{7}{5}i
2-14i elosztása a következővel: 10.
x=\frac{1}{5}+\frac{7}{5}i x=\frac{1}{5}-\frac{7}{5}i
Megoldottuk az egyenletet.
5x^{2}-2x+10=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
5x^{2}-2x+10-10=-10
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 10.
5x^{2}-2x=-10
Ha kivonjuk a(z) 10 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{5x^{2}-2x}{5}=-\frac{10}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
x^{2}-\frac{2}{5}x=-\frac{10}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{2}{5}x=-2
-10 elosztása a következővel: 5.
x^{2}-\frac{2}{5}x+\left(-\frac{1}{5}\right)^{2}=-2+\left(-\frac{1}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{2}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{5}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{2}{5}x+\frac{1}{25}=-2+\frac{1}{25}
A(z) -\frac{1}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{2}{5}x+\frac{1}{25}=-\frac{49}{25}
Összeadjuk a következőket: -2 és \frac{1}{25}.
\left(x-\frac{1}{5}\right)^{2}=-\frac{49}{25}
Tényezőkre x^{2}-\frac{2}{5}x+\frac{1}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{5}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{49}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{5}=\frac{7}{5}i x-\frac{1}{5}=-\frac{7}{5}i
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{5}+\frac{7}{5}i x=\frac{1}{5}-\frac{7}{5}i
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}