Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{4}{3} = 1\frac{1}{3} \approx 1,333333333
x = \frac{8}{3} = 2\frac{2}{3} \approx 2,666666667
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5x^{2}-20x+20=\frac{20}{9}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
5x^{2}-20x+20-\frac{20}{9}=\frac{20}{9}-\frac{20}{9}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{20}{9}.
5x^{2}-20x+20-\frac{20}{9}=0
Ha kivonjuk a(z) \frac{20}{9} értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
5x^{2}-20x+\frac{160}{9}=0
\frac{20}{9} kivonása a következőből: 20.
x=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{\left(-20\right)^{2}-4\times 5\times \frac{160}{9}}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) -20 értéket b-be és a(z) \frac{160}{9} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{400-4\times 5\times \frac{160}{9}}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: -20.
x=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{400-20\times \frac{160}{9}}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{400-\frac{3200}{9}}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és \frac{160}{9}.
x=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{\frac{400}{9}}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 400 és -\frac{3200}{9}.
x=\frac{-\left(-20\right)±\frac{20}{3}}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{400}{9}.
x=\frac{20±\frac{20}{3}}{2\times 5}
-20 ellentettje 20.
x=\frac{20±\frac{20}{3}}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=\frac{\frac{80}{3}}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{20±\frac{20}{3}}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 20 és \frac{20}{3}.
x=\frac{8}{3}
\frac{80}{3} elosztása a következővel: 10.
x=\frac{\frac{40}{3}}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{20±\frac{20}{3}}{10}). ± előjele negatív. \frac{20}{3} kivonása a következőből: 20.
x=\frac{4}{3}
\frac{40}{3} elosztása a következővel: 10.
x=\frac{8}{3} x=\frac{4}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
5x^{2}-20x+20=\frac{20}{9}
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
5x^{2}-20x+20-20=\frac{20}{9}-20
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 20.
5x^{2}-20x=\frac{20}{9}-20
Ha kivonjuk a(z) 20 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
5x^{2}-20x=-\frac{160}{9}
20 kivonása a következőből: \frac{20}{9}.
\frac{5x^{2}-20x}{5}=-\frac{\frac{160}{9}}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
x^{2}+\left(-\frac{20}{5}\right)x=-\frac{\frac{160}{9}}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
x^{2}-4x=-\frac{\frac{160}{9}}{5}
-20 elosztása a következővel: 5.
x^{2}-4x=-\frac{32}{9}
-\frac{160}{9} elosztása a következővel: 5.
x^{2}-4x+\left(-2\right)^{2}=-\frac{32}{9}+\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-4x+4=-\frac{32}{9}+4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x^{2}-4x+4=\frac{4}{9}
Összeadjuk a következőket: -\frac{32}{9} és 4.
\left(x-2\right)^{2}=\frac{4}{9}
Tényezőkre x^{2}-4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-2\right)^{2}}=\sqrt{\frac{4}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-2=\frac{2}{3} x-2=-\frac{2}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{8}{3} x=\frac{4}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}