Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{989} + 8}{5} \approx 7,889674077
x=\frac{8-\sqrt{989}}{5}\approx -4,689674077
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5x^{2}-16x-185=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{\left(-16\right)^{2}-4\times 5\left(-185\right)}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) -16 értéket b-be és a(z) -185 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{256-4\times 5\left(-185\right)}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: -16.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{256-20\left(-185\right)}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{256+3700}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és -185.
x=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{3956}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 256 és 3700.
x=\frac{-\left(-16\right)±2\sqrt{989}}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 3956.
x=\frac{16±2\sqrt{989}}{2\times 5}
-16 ellentettje 16.
x=\frac{16±2\sqrt{989}}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=\frac{2\sqrt{989}+16}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{16±2\sqrt{989}}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 16 és 2\sqrt{989}.
x=\frac{\sqrt{989}+8}{5}
16+2\sqrt{989} elosztása a következővel: 10.
x=\frac{16-2\sqrt{989}}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{16±2\sqrt{989}}{10}). ± előjele negatív. 2\sqrt{989} kivonása a következőből: 16.
x=\frac{8-\sqrt{989}}{5}
16-2\sqrt{989} elosztása a következővel: 10.
x=\frac{\sqrt{989}+8}{5} x=\frac{8-\sqrt{989}}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
5x^{2}-16x-185=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
5x^{2}-16x-185-\left(-185\right)=-\left(-185\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 185.
5x^{2}-16x=-\left(-185\right)
Ha kivonjuk a(z) -185 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
5x^{2}-16x=185
-185 kivonása a következőből: 0.
\frac{5x^{2}-16x}{5}=\frac{185}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
x^{2}-\frac{16}{5}x=\frac{185}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{16}{5}x=37
185 elosztása a következővel: 5.
x^{2}-\frac{16}{5}x+\left(-\frac{8}{5}\right)^{2}=37+\left(-\frac{8}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{16}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{8}{5}. Ezután hozzáadjuk -\frac{8}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{16}{5}x+\frac{64}{25}=37+\frac{64}{25}
A(z) -\frac{8}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{16}{5}x+\frac{64}{25}=\frac{989}{25}
Összeadjuk a következőket: 37 és \frac{64}{25}.
\left(x-\frac{8}{5}\right)^{2}=\frac{989}{25}
Tényezőkre x^{2}-\frac{16}{5}x+\frac{64}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{8}{5}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{989}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{8}{5}=\frac{\sqrt{989}}{5} x-\frac{8}{5}=-\frac{\sqrt{989}}{5}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{989}+8}{5} x=\frac{8-\sqrt{989}}{5}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{8}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}