Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\sqrt{5}-1\approx 1,236067977
x=-\left(\sqrt{5}+1\right)\approx -3,236067977
Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{5}-1\approx 1,236067977
x=-\sqrt{5}-1\approx -3,236067977
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5x^{2}+10x-20=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-10±\sqrt{10^{2}-4\times 5\left(-20\right)}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) 10 értéket b-be és a(z) -20 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-10±\sqrt{100-4\times 5\left(-20\right)}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: 10.
x=\frac{-10±\sqrt{100-20\left(-20\right)}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-10±\sqrt{100+400}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és -20.
x=\frac{-10±\sqrt{500}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 100 és 400.
x=\frac{-10±10\sqrt{5}}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 500.
x=\frac{-10±10\sqrt{5}}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=\frac{10\sqrt{5}-10}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-10±10\sqrt{5}}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -10 és 10\sqrt{5}.
x=\sqrt{5}-1
-10+10\sqrt{5} elosztása a következővel: 10.
x=\frac{-10\sqrt{5}-10}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-10±10\sqrt{5}}{10}). ± előjele negatív. 10\sqrt{5} kivonása a következőből: -10.
x=-\sqrt{5}-1
-10-10\sqrt{5} elosztása a következővel: 10.
x=\sqrt{5}-1 x=-\sqrt{5}-1
Megoldottuk az egyenletet.
5x^{2}+10x-20=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
5x^{2}+10x-20-\left(-20\right)=-\left(-20\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 20.
5x^{2}+10x=-\left(-20\right)
Ha kivonjuk a(z) -20 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
5x^{2}+10x=20
-20 kivonása a következőből: 0.
\frac{5x^{2}+10x}{5}=\frac{20}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
x^{2}+\frac{10}{5}x=\frac{20}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
x^{2}+2x=\frac{20}{5}
10 elosztása a következővel: 5.
x^{2}+2x=4
20 elosztása a következővel: 5.
x^{2}+2x+1^{2}=4+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=4+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=5
Összeadjuk a következőket: 4 és 1.
\left(x+1\right)^{2}=5
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{5}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=\sqrt{5} x+1=-\sqrt{5}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{5}-1 x=-\sqrt{5}-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
5x^{2}+10x-20=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-10±\sqrt{10^{2}-4\times 5\left(-20\right)}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) 10 értéket b-be és a(z) -20 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-10±\sqrt{100-4\times 5\left(-20\right)}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: 10.
x=\frac{-10±\sqrt{100-20\left(-20\right)}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-10±\sqrt{100+400}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és -20.
x=\frac{-10±\sqrt{500}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 100 és 400.
x=\frac{-10±10\sqrt{5}}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 500.
x=\frac{-10±10\sqrt{5}}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=\frac{10\sqrt{5}-10}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-10±10\sqrt{5}}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -10 és 10\sqrt{5}.
x=\sqrt{5}-1
-10+10\sqrt{5} elosztása a következővel: 10.
x=\frac{-10\sqrt{5}-10}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-10±10\sqrt{5}}{10}). ± előjele negatív. 10\sqrt{5} kivonása a következőből: -10.
x=-\sqrt{5}-1
-10-10\sqrt{5} elosztása a következővel: 10.
x=\sqrt{5}-1 x=-\sqrt{5}-1
Megoldottuk az egyenletet.
5x^{2}+10x-20=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
5x^{2}+10x-20-\left(-20\right)=-\left(-20\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 20.
5x^{2}+10x=-\left(-20\right)
Ha kivonjuk a(z) -20 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
5x^{2}+10x=20
-20 kivonása a következőből: 0.
\frac{5x^{2}+10x}{5}=\frac{20}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
x^{2}+\frac{10}{5}x=\frac{20}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
x^{2}+2x=\frac{20}{5}
10 elosztása a következővel: 5.
x^{2}+2x=4
20 elosztása a következővel: 5.
x^{2}+2x+1^{2}=4+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=4+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=5
Összeadjuk a következőket: 4 és 1.
\left(x+1\right)^{2}=5
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{5}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=\sqrt{5} x+1=-\sqrt{5}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{5}-1 x=-\sqrt{5}-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}