Szorzattá alakítás
-\left(2x-5\right)\left(2x+1\right)
Kiértékelés
5+8x-4x^{2}
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-4x^{2}+8x+5
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=8 ab=-4\times 5=-20
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -4x^{2}+ax+bx+5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,20 -2,10 -4,5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -20.
-1+20=19 -2+10=8 -4+5=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=10 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege 8.
\left(-4x^{2}+10x\right)+\left(-2x+5\right)
Átírjuk az értéket (-4x^{2}+8x+5) \left(-4x^{2}+10x\right)+\left(-2x+5\right) alakban.
-2x\left(2x-5\right)-\left(2x-5\right)
A -2x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(2x-5\right)\left(-2x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-5 általános kifejezést a zárójelből.
-4x^{2}+8x+5=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-8±\sqrt{8^{2}-4\left(-4\right)\times 5}}{2\left(-4\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-8±\sqrt{64-4\left(-4\right)\times 5}}{2\left(-4\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 8.
x=\frac{-8±\sqrt{64+16\times 5}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -4.
x=\frac{-8±\sqrt{64+80}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 16 és 5.
x=\frac{-8±\sqrt{144}}{2\left(-4\right)}
Összeadjuk a következőket: 64 és 80.
x=\frac{-8±12}{2\left(-4\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 144.
x=\frac{-8±12}{-8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -4.
x=\frac{4}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-8±12}{-8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -8 és 12.
x=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{4}{-8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{20}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-8±12}{-8}). ± előjele negatív. 12 kivonása a következőből: -8.
x=\frac{5}{2}
A törtet (\frac{-20}{-8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
-4x^{2}+8x+5=-4\left(x-\left(-\frac{1}{2}\right)\right)\left(x-\frac{5}{2}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -\frac{1}{2} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{5}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
-4x^{2}+8x+5=-4\left(x+\frac{1}{2}\right)\left(x-\frac{5}{2}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
-4x^{2}+8x+5=-4\times \frac{-2x-1}{-2}\left(x-\frac{5}{2}\right)
\frac{1}{2} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-4x^{2}+8x+5=-4\times \frac{-2x-1}{-2}\times \frac{-2x+5}{-2}
\frac{5}{2} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-4x^{2}+8x+5=-4\times \frac{\left(-2x-1\right)\left(-2x+5\right)}{-2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{-2x-1}{-2} és \frac{-2x+5}{-2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-4x^{2}+8x+5=-4\times \frac{\left(-2x-1\right)\left(-2x+5\right)}{4}
Összeszorozzuk a következőket: -2 és -2.
-4x^{2}+8x+5=-\left(-2x-1\right)\left(-2x+5\right)
A legnagyobb közös osztó (4) kiejtése itt: -4 és 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}