Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{3 \sqrt{257} - 3}{16} \approx 2,818353664
x=\frac{-3\sqrt{257}-3}{16}\approx -3,193353664
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4x^{2}\times 2+3x=72
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
8x^{2}+3x=72
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 2. Az eredmény 8.
8x^{2}+3x-72=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 72.
x=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4\times 8\left(-72\right)}}{2\times 8}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 8 értéket a-ba, a(z) 3 értéket b-be és a(z) -72 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-3±\sqrt{9-4\times 8\left(-72\right)}}{2\times 8}
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
x=\frac{-3±\sqrt{9-32\left(-72\right)}}{2\times 8}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 8.
x=\frac{-3±\sqrt{9+2304}}{2\times 8}
Összeszorozzuk a következőket: -32 és -72.
x=\frac{-3±\sqrt{2313}}{2\times 8}
Összeadjuk a következőket: 9 és 2304.
x=\frac{-3±3\sqrt{257}}{2\times 8}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2313.
x=\frac{-3±3\sqrt{257}}{16}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 8.
x=\frac{3\sqrt{257}-3}{16}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±3\sqrt{257}}{16}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és 3\sqrt{257}.
x=\frac{-3\sqrt{257}-3}{16}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±3\sqrt{257}}{16}). ± előjele negatív. 3\sqrt{257} kivonása a következőből: -3.
x=\frac{3\sqrt{257}-3}{16} x=\frac{-3\sqrt{257}-3}{16}
Megoldottuk az egyenletet.
4x^{2}\times 2+3x=72
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
8x^{2}+3x=72
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 2. Az eredmény 8.
\frac{8x^{2}+3x}{8}=\frac{72}{8}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 8.
x^{2}+\frac{3}{8}x=\frac{72}{8}
A(z) 8 értékkel való osztás eltünteti a(z) 8 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{3}{8}x=9
72 elosztása a következővel: 8.
x^{2}+\frac{3}{8}x+\left(\frac{3}{16}\right)^{2}=9+\left(\frac{3}{16}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{3}{8} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{16}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{16} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{3}{8}x+\frac{9}{256}=9+\frac{9}{256}
A(z) \frac{3}{16} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{3}{8}x+\frac{9}{256}=\frac{2313}{256}
Összeadjuk a következőket: 9 és \frac{9}{256}.
\left(x+\frac{3}{16}\right)^{2}=\frac{2313}{256}
Tényezőkre x^{2}+\frac{3}{8}x+\frac{9}{256}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{3}{16}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{2313}{256}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{3}{16}=\frac{3\sqrt{257}}{16} x+\frac{3}{16}=-\frac{3\sqrt{257}}{16}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{3\sqrt{257}-3}{16} x=\frac{-3\sqrt{257}-3}{16}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{16}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}