Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{-15+10\sqrt{10}i}{49}\approx -0,306122449+0,645362788i
x=\frac{-10\sqrt{10}i-15}{49}\approx -0,306122449-0,645362788i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
49x^{2}+30x+25=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-30±\sqrt{30^{2}-4\times 49\times 25}}{2\times 49}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 49 értéket a-ba, a(z) 30 értéket b-be és a(z) 25 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-30±\sqrt{900-4\times 49\times 25}}{2\times 49}
Négyzetre emeljük a következőt: 30.
x=\frac{-30±\sqrt{900-196\times 25}}{2\times 49}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 49.
x=\frac{-30±\sqrt{900-4900}}{2\times 49}
Összeszorozzuk a következőket: -196 és 25.
x=\frac{-30±\sqrt{-4000}}{2\times 49}
Összeadjuk a következőket: 900 és -4900.
x=\frac{-30±20\sqrt{10}i}{2\times 49}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -4000.
x=\frac{-30±20\sqrt{10}i}{98}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 49.
x=\frac{-30+20\sqrt{10}i}{98}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-30±20\sqrt{10}i}{98}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -30 és 20i\sqrt{10}.
x=\frac{-15+10\sqrt{10}i}{49}
-30+20i\sqrt{10} elosztása a következővel: 98.
x=\frac{-20\sqrt{10}i-30}{98}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-30±20\sqrt{10}i}{98}). ± előjele negatív. 20i\sqrt{10} kivonása a következőből: -30.
x=\frac{-10\sqrt{10}i-15}{49}
-30-20i\sqrt{10} elosztása a következővel: 98.
x=\frac{-15+10\sqrt{10}i}{49} x=\frac{-10\sqrt{10}i-15}{49}
Megoldottuk az egyenletet.
49x^{2}+30x+25=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
49x^{2}+30x+25-25=-25
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 25.
49x^{2}+30x=-25
Ha kivonjuk a(z) 25 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{49x^{2}+30x}{49}=-\frac{25}{49}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 49.
x^{2}+\frac{30}{49}x=-\frac{25}{49}
A(z) 49 értékkel való osztás eltünteti a(z) 49 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{30}{49}x+\left(\frac{15}{49}\right)^{2}=-\frac{25}{49}+\left(\frac{15}{49}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{30}{49} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{15}{49}. Ezután hozzáadjuk \frac{15}{49} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{30}{49}x+\frac{225}{2401}=-\frac{25}{49}+\frac{225}{2401}
A(z) \frac{15}{49} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{30}{49}x+\frac{225}{2401}=-\frac{1000}{2401}
-\frac{25}{49} és \frac{225}{2401} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{15}{49}\right)^{2}=-\frac{1000}{2401}
Tényezőkre x^{2}+\frac{30}{49}x+\frac{225}{2401}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{15}{49}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{1000}{2401}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{15}{49}=\frac{10\sqrt{10}i}{49} x+\frac{15}{49}=-\frac{10\sqrt{10}i}{49}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{-15+10\sqrt{10}i}{49} x=\frac{-10\sqrt{10}i-15}{49}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{15}{49}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}