Megoldás a(z) t változóra
t=-1
t=4
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
t^{2}-3t-4=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 49.
a+b=-3 ab=1\left(-4\right)=-4
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk t^{2}+at+bt-4 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-4 2,-2
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -4.
1-4=-3 2-2=0
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-4 b=1
A megoldás az a pár, amelynek összege -3.
\left(t^{2}-4t\right)+\left(t-4\right)
Átírjuk az értéket (t^{2}-3t-4) \left(t^{2}-4t\right)+\left(t-4\right) alakban.
t\left(t-4\right)+t-4
Emelje ki a(z) t elemet a(z) t^{2}-4t kifejezésből.
\left(t-4\right)\left(t+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) t-4 általános kifejezést a zárójelből.
t=4 t=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a t-4=0 és a t+1=0.
49t^{2}-147t-196=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t=\frac{-\left(-147\right)±\sqrt{\left(-147\right)^{2}-4\times 49\left(-196\right)}}{2\times 49}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 49 értéket a-ba, a(z) -147 értéket b-be és a(z) -196 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-\left(-147\right)±\sqrt{21609-4\times 49\left(-196\right)}}{2\times 49}
Négyzetre emeljük a következőt: -147.
t=\frac{-\left(-147\right)±\sqrt{21609-196\left(-196\right)}}{2\times 49}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 49.
t=\frac{-\left(-147\right)±\sqrt{21609+38416}}{2\times 49}
Összeszorozzuk a következőket: -196 és -196.
t=\frac{-\left(-147\right)±\sqrt{60025}}{2\times 49}
Összeadjuk a következőket: 21609 és 38416.
t=\frac{-\left(-147\right)±245}{2\times 49}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 60025.
t=\frac{147±245}{2\times 49}
-147 ellentettje 147.
t=\frac{147±245}{98}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 49.
t=\frac{392}{98}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{147±245}{98}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 147 és 245.
t=4
392 elosztása a következővel: 98.
t=-\frac{98}{98}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{147±245}{98}). ± előjele negatív. 245 kivonása a következőből: 147.
t=-1
-98 elosztása a következővel: 98.
t=4 t=-1
Megoldottuk az egyenletet.
49t^{2}-147t-196=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
49t^{2}-147t-196-\left(-196\right)=-\left(-196\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 196.
49t^{2}-147t=-\left(-196\right)
Ha kivonjuk a(z) -196 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
49t^{2}-147t=196
-196 kivonása a következőből: 0.
\frac{49t^{2}-147t}{49}=\frac{196}{49}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 49.
t^{2}+\left(-\frac{147}{49}\right)t=\frac{196}{49}
A(z) 49 értékkel való osztás eltünteti a(z) 49 értékkel való szorzást.
t^{2}-3t=\frac{196}{49}
-147 elosztása a következővel: 49.
t^{2}-3t=4
196 elosztása a következővel: 49.
t^{2}-3t+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}=4+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}-3t+\frac{9}{4}=4+\frac{9}{4}
A(z) -\frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
t^{2}-3t+\frac{9}{4}=\frac{25}{4}
Összeadjuk a következőket: 4 és \frac{9}{4}.
\left(t-\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{25}{4}
Tényezőkre t^{2}-3t+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t-\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t-\frac{3}{2}=\frac{5}{2} t-\frac{3}{2}=-\frac{5}{2}
Egyszerűsítünk.
t=4 t=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}