Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

49x^{2}+2x-15=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\times 49\left(-15\right)}}{2\times 49}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 49 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) -15 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\times 49\left(-15\right)}}{2\times 49}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4-196\left(-15\right)}}{2\times 49}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 49.
x=\frac{-2±\sqrt{4+2940}}{2\times 49}
Összeszorozzuk a következőket: -196 és -15.
x=\frac{-2±\sqrt{2944}}{2\times 49}
Összeadjuk a következőket: 4 és 2940.
x=\frac{-2±8\sqrt{46}}{2\times 49}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2944.
x=\frac{-2±8\sqrt{46}}{98}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 49.
x=\frac{8\sqrt{46}-2}{98}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±8\sqrt{46}}{98}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 8\sqrt{46}.
x=\frac{4\sqrt{46}-1}{49}
-2+8\sqrt{46} elosztása a következővel: 98.
x=\frac{-8\sqrt{46}-2}{98}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±8\sqrt{46}}{98}). ± előjele negatív. 8\sqrt{46} kivonása a következőből: -2.
x=\frac{-4\sqrt{46}-1}{49}
-2-8\sqrt{46} elosztása a következővel: 98.
x=\frac{4\sqrt{46}-1}{49} x=\frac{-4\sqrt{46}-1}{49}
Megoldottuk az egyenletet.
49x^{2}+2x-15=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
49x^{2}+2x-15-\left(-15\right)=-\left(-15\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 15.
49x^{2}+2x=-\left(-15\right)
Ha kivonjuk a(z) -15 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
49x^{2}+2x=15
-15 kivonása a következőből: 0.
\frac{49x^{2}+2x}{49}=\frac{15}{49}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 49.
x^{2}+\frac{2}{49}x=\frac{15}{49}
A(z) 49 értékkel való osztás eltünteti a(z) 49 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{2}{49}x+\left(\frac{1}{49}\right)^{2}=\frac{15}{49}+\left(\frac{1}{49}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{2}{49} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{49}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{49} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{2}{49}x+\frac{1}{2401}=\frac{15}{49}+\frac{1}{2401}
A(z) \frac{1}{49} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{2}{49}x+\frac{1}{2401}=\frac{736}{2401}
\frac{15}{49} és \frac{1}{2401} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{49}\right)^{2}=\frac{736}{2401}
Tényezőkre x^{2}+\frac{2}{49}x+\frac{1}{2401}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{49}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{736}{2401}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{49}=\frac{4\sqrt{46}}{49} x+\frac{1}{49}=-\frac{4\sqrt{46}}{49}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{4\sqrt{46}-1}{49} x=\frac{-4\sqrt{46}-1}{49}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{49}.